Nyolc ország 800 millió lakossal részt követel a világkereskedelem pozícióiból, s a globalizáció hasznából. Ez derült ki a D8-nak nevezett, fejlődő országokból álló csoport, az „iszlám csúcs” napokban tartott kairói tanácskozásán. Az 1997-ben, török kezdeményezésre megalakult D8-at (D, azaz developing, fejlődő – a szerk.) Egyiptom, Indonézia, Irán, Malajzia, Nigéria, Pakisztán, Törökország és Banglades alkotja. A D8 részesedése a világkereskedelemből mindössze négy százalék.A geográfiai sokféleségen felül e csoport országai politikai orientációjukat tekintve sem egységesek. A Nyugat felé nyitott Törökország képviselői egy asztalnál ülnek Irán küldötteivel, pedig Teherán az iszlám értékek elkötelezettje, míg Ankara nyugtalanságot keltett Egyiptomban és az arab országok körében, amikor katonai együttműködési megállapodást írt alá Izraellel 1996-ban. A D8 célja viszont nem a különbözőségek keresése, hanem az, hogy az országcsoporton belül képviselt tekintélyes számú népesség megfelelő politikai súlyhoz jusson. Másrészt a nevében is némileg a G8-hoz hasonló együttműködés meg kívánja ragadni az egymás közti kereskedelemben rejlő lehetőségeket, s koordinálni a tagállamok pozícióit a nemzetközi fórumokon. A D8 résztvevői rendszerint megosztják feladataikat: e konferencia előkészítése folyamán Banglades a vidékfejlesztés és a szegénység elleni harc, Egyiptom a kereskedelem, Malajzia a pénzügyek területéért volt felelős.A globalizáció kihívására adott válaszként az iszlám csúcs résztvevői most úgy döntöttek, intenzív párbeszédet kezdeményeznek a fejlődő országokkal, még a WTO gazdasági minisztereinek következő konferenciája előtt. A házigazda szerepét betöltő Hoszni Mubarak egyiptomi elnök támadást intézett a fejődő országokat sújtó egyenlőtlen kereskedelmi feltételek ellen: szerinte burkolt vagy nyílt formában jelentkező protekcionista intézkedésekkel kell szembenézniük. A D8-ak megkétszerezik egymás közti forgalmukat – vélte Mubarak, aki a tanácskozáson kiemelte a globalizációval járó veszélyeket, nevezetesen a fejlődő társadalmak háttérbe szorulását.A D8-ak nyílt kritikaként hangoztatják, hogy a WTO nem segíti elő a fejlődő országok törekvéseit. A D8 nem éri be puszta kirohanások megfogalmazásával, így szándékukban áll egy nemzetközi kereskedelemi és marketingtársaság megalapítása, kairói székhellyel. Az erről szóló tanulmányokat az Iszlám Fejlesztési Bank finanszírozná.A konferencia jó alkalom volt arra is, hogy Egyiptom „ritka vendéget” fogadjon, Kamal Kharazi iráni külügyminiszter személyében. Kairó kapcsolatai 1980-ban szakadtak meg Teheránnal, nem sokkal az 1979-es iszlám forradalom után. A két ország viszonya csak az utóbbi években enyhült.

„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja