Térkép a gondolkodáshoz

A gondolkodástérkép nevet kapta az az amerikai drogmegelőző program, amelyet itthon márciustól vezet be a szenvedélybetegségekkel foglalkozó Magyar Addiktológiai Társaság. Sineger Eleonóra, a társaság elnöke úgy véli, az új módszerrel kiszűrhetők a veszélyeztetett és a drogfogyasztó középiskolás fiatalok. A hatékony drogmegelőző programok szükségességét jelzi, hogy az idén, az év első ötvenegy napján öten haltak meg kábítószer-túladagolásban a fővárosban. Tavaly ugyanebben az időszakban hárman. Szakértők szerint az emelkedés a droghalál-statisztika drámai romlását vetítheti előre. Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője viszont úgy látja: az év eleji adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.A gondolkodástérkép bevezetéséről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat márciusban országos pedagóguskonferencián tájékoztatja a nevelőket. Várhatóan már ebben a hónapban megalakul az első, húszfős próbacsoport. Az így kiképzett nevelők a pedagógusokat egy intenzív terapeuta tréningprogramon tanítják meg a módszer egyszerű használatára.A térképet várhatóan valamennyi középiskola számítógépes rendszerére felviszik. A program tartalmaz majd egy tesztet, egy ponttáblázatot és egy értékelést. A nevelőknek mindössze annyi dolguk lesz, hogy az amerikai szakembergárda által meghatározott pontrendszer alapján kiértékeljék a saját intézményükben kapott válaszokat, és az eltérés mértékétől függően alkalmazzák a terapeuta-tanfolyamokon tanultakat.A fiatalok veszélyeztetettségének mértéke tesztelhető. A gondolkodástérkép mechanizmusa egyszerű, mégis hatékony: a gyerekek szabad asszociációval társítanak fogalmakat az adott szavakhoz. A magyar származású Szalai Loránd háromszáz szót standardizált háromszázezer amerikai fiatalra, akiket társadalmi, szociális és lokális csoportokra osztott. Az asszociációikat összegezte, és azt az eredményt kapta, hogy a különböző szavakra a sebezhető fiatalok hasonlóan reagáltak. (Pl. család=rossz, apa=félelem stb., míg az egészséges gyermekeknél ez: család=apa, anya, gyerek, boldogság=nyaralás stb.) A pszichiáter szerint a 14–16 éves korosztály őszintén válaszol a kérdésekre, így könnyen kiszűrhetők a sérült és a drogfogyasztó gyerekek. A veszélyeztetett tanulók sport-, ének- vagy más társas foglalkozásokkal jól kárpótolhatók. (Egy közelmúltban végzett felmérés szerint egy csepeli általános iskolában a gyerekek 60 százaléka próbált már ki lágy vagy kemény drogot, míg egy zenei vagy sprottagozatos iskolában ez a szám 1–3 százalék között mozog). Sineger Eleonóra szerint a sport a fiatalkori drogfogyasztás egyik kitűnő ellenszere. Megelőző hatású az alkotó cselekvés, amely állandó önkifejezéssel jár.