Vevők a láthatáron

Gyorsjelentési dömping volt tegnap a pesti tőzsdén. A reggel megjelent, tavalyi évre vonatkozó gazdálkodási eredmények nem kápráztatták el a befektetőket. A BUX tartósan az előző napi értéke alatt ingadozott, a záráskor valamivel több mint egy- százalékos veszteséget mutatott. Az eredmény a Richter és a TVK majdnem ötszázalékos drágulásának, valamint a többi vezető részvény 1–5 százalékos visszaesésének eredőjeként alakult ki. Pozitív fejlemény a részvényforgalom 17 milliárd forint fölé emelkedése, noha ennek több mint egyharmada a legújabb felvásárlási célpontként emlegetett Richter papírjaival bonyolódott. A Moody’s tegnap kiadott elemzése szerint a kelet- és közép-európai bankok túlvannak a privatizáció gyötrelmekkel teli évtizedén, s szilárdabb lábakon kezdik az új évezredet. Az intézet szerint ez alól csak az orosz pénzintézetek jelentenek kivételt.Hatalmas forgalom és öt százalékot megközelítő árfolyam-emelkedéssel emelkedett ki a mezőnyből tegnap a pesti tőzsdén a Richter. A portfólió on-line magazin, brókerektől származó – természetesen hivatalosnak nem tekinthető – nyilatkozata szerint a hat- milliárd forintot meghaladó forgalom mögött a gyógyszergyári papírok felvásárlása állhat. Piaci pletykák szerint az izraeli Teva cég adott vételi megbízást Londonban a Richter-részvényekre. Akár igaz a hír, akár nem, a papír szinte folyamatos erősödést követően 17 200 forintig drágult, s a zárás előtt 17 150 forinton született az utolsó kötés, 4,9 százalékkal az előző napi ára fölött. A Teva egyébként nem ismeretlen a hazai befektetők előtt: ez a cég szerezte meg korábban a Biogalt, s meghatározó részesedést vásárolt a Humanban is, amelynek papírjait kivezettette a BÉT-ről.A nap vesztese a gyorsjelentését tegnap publikáló Matáv (cikkünk a 13. oldalon). A távközlési társaság papírjai heves eladásokat követően 1065 forinton zártak, 5,3 százalékkal az előző napi áruk alatt. A Mol szintén a vesztesek oldalán szerepelt: 2,3 milliárd forintos forgalomban 2,7 százalékkal romlott a kurzusa. Szintén milliárdos üzletmenet bonyolódott az OTP papírjaival, amelyek a záráskor 1,2 százalékkal értek kevesebbet, mint egy nappal korábban. Az elemzők által vételre ösztönző 6000 forint alá esett tegnap a BorsodChem. A csökkenő árfolyam valamelyest élénkítette ugyan a papír iránti keresletet, de az eladók többen voltak, így a kereskedés végéig 3,2 százalékot süllyedt az árfolyam, 5860 forintra. Nem változott az ára az Elmű papírjainak, viszont a társaság közleményben tudatta, hogy eredménye az MTI-ben és a Magyar Tőkepiacban megjelen-tekkel szemben csak 4,86 száza-lékkal nőtt. Erőteljes áresés követ-kezett a Phylaxia árában is. Az állatgyógyszereket gyártó társaság a két nappal korábbi bejelentésével összhangban álló veszteségről számolt be az éves gyorsjelentésében, a papír ára mégis 9,5 százalékkal esett vissza.A Moody’s tegnap a közép- és kelet-európai bankok állapotáról közölt részletes elemzést. E szerint a térség pénzintézetei – az orosz bankrendszer kivételével – a rendszerváltás utáni első, nem sok jót ígérő és fájdalmas évtized fejlődési szakaszát maguk mögött hagyva szilárdabb lábakon, vagy legalábbis fényesebb reményekkel vághatnak neki az új évszázadnak, elsősorban a privatizáció és a nyugati pénzügyi csoportok meghatározó részesedésszerzése miatt. A tanulmány szerzői a magyar bankrendszert élvonalbeliként jellemzik. A jelentés rendkívül kedvező fejleménynek nevezi a nyugati bankok stratégiai befektetéseit, mivel a privatizációk előfeltételeként végrehajtott kormányzati nagytakarítások javították a helyi bankok eszközminőségét, ugyanakkor megfosztották a politikusokat annak lehetőségétől, hogy beavatkozzanak a bankok ügyeibe. A Moody’s szerint a nyugati bankok közép- és kelet-európai stratégiai befektetéseinek lehetőségei a következő egy évben a már csaknem teljes privatizáció miatt valószínűleg lezárulnak. A privatizációs folyamat és az átalakítás – jóllehet időleges politikai akadályok lelassíthatják – a jelenlegi szakaszban már visszafordíthatatlan, s az EU-ba törekvő legtöbb közép- és kelet-európai országban most már nem valószínű váratlan politikai irányváltás. A magyar bankrendszer 65 százaléka, a lengyel bankok 70 százaléka van ma már külföldi kézben.