Világhódító kisüsti?

Ugyan gondolná-e bárki, hogy mostanság, amikor a biotermékek csillaga egyre magasabbra emelkedik, némelyek harcot indítanak a gyümölcsből készült kisüsti pálinkák ellen, ráadásul a nagyüzemileg előállított, kevert szeszek térnyerése érdekében? Márpedig az utóbbi években ez történt, és csupán a kis szeszfőzdék összefogásának, illetve az érvelésüket végre elfogadó kormányzati döntéseknek köszönhető, hogy a nemzetközi piacokon is nagy érdeklődést kiváltó magyar kisüsti gyümölcspálinka nem tűnt el, sőt újabb sikerekkel növelte a magyar termékek hírét-rangját – állította Császár Antal elnök, a Pálinkafőzők Társadalmi Szervezetének évnyitó közgyűlésén, amelyet a hét végén tartottak Tokajban.Úgy négy-öt esztendővel ezelőtt indult a megszorító intézkedések sora, a szeszadók növelésével, majd folytatódott a gyümölcstermelők által kedvezményesen kifőzhető pálinka mennyiségének egyre drasztikusabb méretű leszorításával. Az első korlátokat 1998 januárjától léptették életbe, miszerint a gyümölcstermelők évente legföljebb 200 liter 50 fokos pálinka szesztartalmának megfelelő mennyiséget főzethetnek. Egy évvel később ezt a mennyiséget a felére mérsékelték.Mindez a főként nagyüzemi érdekeket megjelenítő Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács nyomására történt, amelyek a költségvetés érdekeire hivatkozva hangoztatták: a kormány többmilliárdos bevételhez juthatna, ha a bérfőzetők által jórészt adózatlanul forgalomba hozott gyümölcspálinkát kiszorítaná a hazai piacról. A kis szeszfőzdéket üzemeltetők ennek éppen az ellenkezőjét állították: a kormány jelentős adóbevételektől fosztaná meg magát, amennyiben a lehullott vagy másként nem értékesíthető gyümölcsöket hagyná veszendőbe menni, hiszen a belőlük főzött pálinka minden literje után jelenleg is 297 forint adót fizetnek a főzetők. A bérfőzés útján kinyert, évi 5-6 millió liter pálinka esetében ez így is sok-sok milliárdra rúg, az öszszeget azonban jelentősen növelné, ha engedélyeznék a szeszadó természetben, azaz pálinkával való törlesztését, amelyet aztán a kis szeszfőzdék palackozva hozhatnának forgalomba.A hazai kisvállalkozóknak esélyt adó elképzelést Font Sándor MDF-es és Mádi László fideszes képviselő karolta föl, és az általuk benyújtott törvénymódosítást nemrégiben a kormány is elfogadta.Bár mindez csupán néhány héttel ezelőtt történt, a hatás máris figyelemre méltó. A bezárás gondolatával foglalkozó pálinkafőzők új beruházásokba kezdtek, és tervezik a külföldi piacokon való megjelenést. Hogy nem légvárakról van szó, azt egyebek mellett Császár Antal tarcali szeszfőzdés példája is bizonyítja: az ő aszútörkölyből főzött, különleges zamatú pálinkája máris keresett.S ami különösképpen ígéretes: a tarcali szeszmesternek egy máris aláírt szerződés lehetőséget ad arra, hogy Kínában – magyar technológiával működő – szeszfőzdéket építsen. A néhány évvel ezelőtt halálra ítélt magyar kisüsti pálinka világhódító útjának első lépései ezek – állítják a magánvállalkozású kis szeszfőzdék működtetői.