Zeus, a csúcstechnika

Úgy tűnik, az új évezred gyógyszerkutatása leszámolt a régi módszerekkel: igazi tudós egyre ritkábban bóklászik esőerdőkben egzotikus növények után kutatva. A mai eljárásokat a legfejlettebb technológiák, a tőke és a rendszerezett, szisztematikus vizsgálatok jellemzik. Heteken belül több hazai gyógyszerkutató műhely nyújt be pályázatot: sokuk a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) működő csúcstechnikát, a DNS-csip-leolvasót használná.Álmukból rázták fel a gyógyszerkutatókat, amikor a két versengő cég, a magánfinanszírozású Celera Genomics és a közpénzekkel támogatott Human Genome Project (HGP) tavaly bejelentette: megfejtette az emberi génállomány nagy részét. (Ehhez képest alig keltett feltűnést, amikor a hét elején, hosszas titkolódzás után, a Celera és a HGP a Science, illetve a Nature tekintélyes lapok hasábjain közzé is tette eredményeit.) Az új ismeretek birtokában a világ tőkeerősebbik felében forradalommal felérő kutatások kezdődtek: olyan medicinák után indult hajtóvadászat, amelyek a rákra, a szív-, érrendszeri megbetegedésekre, a cukorbetegségre és az AIDS-re jelenthetnek gyógyírt. A sort még lehetne folytatni, ám hogy miből lesz végül gyógyszer, az nem csak idő kérdése: a laboratóriumi vizsgálatok, az állatkísérletek és a klinikai tesztelés ugyanis több százmillió dollárt emésztenek fel. Így nem csoda, hogy a hazai – a világ élvonalában számon tartott – kutatók munkájának eredményeit szinte mindig külföldön hasznosítják.– A Széchenyi-terv a genetikai kutatások számára is jelentős támogatást nyújt – fogalmazott Sipiczki Mátyás, a Debreceni Tudományegyetem (DOTE) professzora, aki maga is tagja a pályázatokat elbíráló testületnek. A genetikusprofesszor elmondása szerint több kutatóhely is igénybe venné az SZBK-ban működő (Kelet-Közép-Európában ritkaságszámba menő) DNS-csip-készítő berendezést. Hasonló eszköz állt munkába nemrég a cambridge-i egyetemen is, amelyet a szigetországbeli kutatók Zeus névre kereszteltek. (A szegedi labor vezetője, Puskás László mosollyal az arcán nyugtázta az angliai névadást, majd hozzátette: az egyetlen hazai csipkészítő még nem kapott nevet.)– A beérkezett előpályázatokat a sokféleség jellemezte mind az igényelt támogatás mértéke, mind a megfogalmazott célok tekintetében. A pályázók között előfordultak ipari fejlesztők tudományos háttér nélkül, illetve olyan egyetemi kutatók, akik viszont ipari háttérrel nem rendelkeztek – foglalta össze tapasztalatait Sipiczki professzor. Az előpályázatok után ezért sokaknak azt tanácsolta a testület, hogy pályázatukban teremtsék meg mindkét feltételt, ugyanis a Széchenyi-terv azt a célt tűzte ki, hogy olyan kutatásokat támogasson, amelyek megfelelő ipari háttér révén a gyakorlatban alkalmazható eredményekhez vezetnek.A pályázatokban sokszor említett szegedi DNS-csip-készítő berendezés azt a csúcstechnikát képviseli, amely a tavaly lezárult, az emberi génállománnyal kapcsolatos forradalmi kutatások gyakorlati felhasználása előtt nyit utat.A készülék több tízezer, folyadékban tartott gént képes felvinni valamilyen szilárd hordozóra. Ezáltal egy olyan genetikai információkat hordozó miniatűr csip alakul ki, amely jól összehasonlítható a más sejtekből vett mintákkal. A kutatók számára ezután kiderül, hogy mely gének működése különbözik az egészséges és a beteg szervezetben. A csipre felvihetők olyan génpróbák is, amelyekből megbecsülhető, hogy ki milyen betegségekre hajlamos, illetve megállapítható, hogy a gyógyszerkutatók által előállított molekulák milyen hatást gyakorolnak a beteg sejtekre. A DNS-vizsgálatokból az is kiderülhet, hogy melyik leukémiás beteg reagál jobban vagy kevésbé a kemoterápiára, s ezáltal minimálisra csökkenthető a kezelés mérgező hatása.– Azzal, hogy a magánpénzzel gazdálkodó Celera Genomics is nyilvánosságra hozta kutatási eredményeit, kibővült az az ingyenesen hozzáférhető adatbank, amelyet a washingtoni National Institute of Health (NIH) működtet – reagált a hét fejleményeire Puskás László, a szegedi DNS-csip-készítő labor vezetője.A kutatóhely munkatársai szinte minden héten belépnek az adatbázisba. Amennyiben nem ismert az a gén, amelynek működésére hatással volt a vizsgált „gyógyszerjelölt”, következik a gén szekvenálása. Ezután az NIH adatbankjában megtalálható génekkel összehasonlítva kiderülhet, hogy mi is a gén szerepe.Az egy évtizedes múlttal rendelkező Biorex Rt. azon kevés hazai cégek egyike, amelyek – jelentős tőkeerejüknek köszönhetően – saját gyógyszerek fejlesztésével foglalkoznak. A cég jelenleg kísérleti stádiumban lévő készítményeit a szegedi DNS-labor teszteli. A vállalat Bimoklomol fantázianevű gyógyszerjelöltje jelenleg az előrehaladott, klinikai 2-es tesztelési szakaszban van: több gyógyintézményben – itthon és külföldön – teszik próbára a szert. A Bimoklomol a cukorbetegséget, illetve annak időskorban jelentkező szövődményeit, például a végtagokban jelentkező idegelhalást kezelheti hatékonyan – tudtuk meg Csermely Péter professzortól, a Biorex Rt. vezető kutatójától.A gyógyszert kórházi körülmények között próbálják ki. (A betegek nyilatkozatot írnak alá, hogy részt vesznek a kísérletben.) Ám sem a páciensnek, sem kezelőorvosának nincs tudomása arról, hogy a beteg végül kapott-e a leendő gyógyszerből. Ilyen eljárás mellett a próbatétel objektív bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a medicina hatásos-e vagy sem. A vállalat vegyészei olyan molekulacsoportot is szintetizáltak, amely a szív-, érrendszeri megbetegedésekre is gyógyírt jelenthet.– Szerződéses viszonyban állunk a szegedi DNS-csip-készítő stábbal – fogalmazott a vezető kutató, majd hozzátette: a Biorex a szegediekkel anyagi támogatásért pályázatot nyújt be a Széchenyi-tervhez. Ezek a kutatások a szív-, érrendszeri, illetve az Alzheimer- és a Parkinson-kór elleni készítmények hatását vizsgálja. Csermely Péter különben örül, hogy a HGP és a Celera kutatócsoport a héten közösen nyilvánosságra hozta a géntérképet, az ugyanis jelentős mennyiségű pénzt és időt spórolhat meg a gyógyszerkutatóknak.Csermely professzor munkatársa, Vígh László, a Szegedi Biokémiai Intézet igazgatója szerint minden hazai gyógyszerkutató vállalat célja az, hogy termékei minél később kerüljenek ki Magyarországról. A várható profit ugyanis az itthon elvégzett munka függvénye – vélekedett a biokémikus, aki egyben a Biorex Rt. igazgatóságának is tagja.– A Bimoklomol néhány tízmillió dollárjába került a cégnek, amíg eljutott a klinikai 2-es szakaszba. A továbbiakban pedig néhány százmillió dollár szükséges, hogy a készítményt gyógyszerként fogadják el – mondta Vígh professzor.A Bimoklomol molekulára különben a multinacionális, amerikai központú Abbott gyógyszergyár még 1998-ban kötött licencszerződést a Biorexszel, ami azt jelenti, hogy a leendő – cukorbetegeken segítő – készítmény gyártására és forgalmazására az Abbott fenntartja a jogot.– Az ebből befolyó összeg olyan fejlődési pályára állíthatja a céget, amely alkalmassá teszi arra, hogy nagyobb beruházásokat igénylő kutatásokba is belefogjon. (Az Abbott a nemzetközi tudományos lapban, a Nature Medicine-ben megjelent publikáció után figyelt fel a Biorex munkájára; a hazai kutatók eredményeivel később a Business Week is terjedelmes cikkben foglalkozott.) A Biorex munkatársai a közeljövőben tervezik a cég tőzsdei bejegyzését.A szegedi kutatók a Biorex Rt.-vel a közeljövőben nyújtják be főpályázatukat a Széchenyi-tervhez.– A siker az egyetemen és az SZBK-ban működő tíz kutatóhelynek négy éven át adna lehetőséget folyamatos munkára. A kiadások megközelítenék az öt-hatszáz millió forintot. Ha a támogatás nem érné el ezt az összeget, nincs értelme munkához látni – fogalmazott Vígh László, a biokémiai intézet igazgatója.A szegedi DNS-csip-készítő berendezés iránt – amely Kelet-Közép-Európában is ritkaságszámba megy – országszerte nagy a kereslet. A csúcstechnikát az SZBK harminchárommillió forintért vásárolta az elmúlt évben. A labor működéséhez elengedhetetlen további kiegészítő eszközöket abból az összegből szerezte be az intézet, amelyet az Oktatási Minisztérium Biotechnológia 2000 pályázatán nyert el partnereivel, az Izinta Kft.-vel, a SOTE-val és az Országos Onkológiai Intézettel. (Az összevont pályázaton ötvenmillió forintot utaltak át a résztvevőknek.)– Ezzel a technológiával több ezer génről kaphatunk információt, míg a korábbi eljárásokkal csak néhány gén nyomon követése volt elképzelhető – szólt a kilátásokról Puskás László, a szegedi stáb vezetője, aki szerint a tudósok olyan sok információhoz jutnak a DNS-csip-készítő berendezés révén, amennyi tudományos szemléletváltás nélkül már feldolgozhatatlan.