Drogügy a gyilkosság hátterében

Kábítószer-elszámolási vita vezetett 1999. augusztus végén Zámolyon egy csákvári fiatalember meggyilkolásához – derül ki abból a dokumentumból, amelybe egy neve elhallgatását kérő személy engedett betekintést a Magyar Nemzetnek.Nem kevesebb áll a bizonyíték erejű dokumentumban, mint hogy a Strasbourgban tartózkodó romák között van olyan személy is, aki mind ez ideig nem szerepel vádlottként az emberölés miatt folyó büntetőeljárásban, jóllehet egy különlegesen védett „titkos tanú” vallomása alapján várható, hogy a közeljövőben vizsgálni fogják szerepét a csákvári fiatalember agyonverésében.Értesülésünk szerint a csákvári fiatalemberek és Krasznai Krisztián (Krasznai József rokona) már a tragédiát megelőzően is ismerték egymást. Elszámolási vitájuk „a diszkókban dívó üzleti kapcsolatukból eredt”. Vagyis Krasznai Krisztián tartozott a későbbi gyilkosság áldozatává vált Cs. Ferencnek a tőle kapott „anyaggal”, illetve ennek ellenértékével. Értesülésünk szerint Krasznai Krisztián az adósságát kábítószerrel akarta törleszteni. Az „áru” Budapestről érkezett. Krasznai Krisztián budapesti barátnője, az ugyancsak kábítószerfüggő Daróczi Magdolna éppen a tragédia napján, 1999. augusztus 28-án érkezett Zámolyra, a drogot ő szállította az adósságtörlesztésre.Cs. Ferenc és barátai késő éjjel értek Trabantjukkal a telepre, és elég agresszívan követelték az őket megillető „járandóságot”. Krasznai Krisztián ekkorra – vélhetően már kábítószer hatása alatt – úgy döntött: mégsem törleszti adósságát.Szóváltás alakult ki, majd a cigánytelep lakossága egy idősebb roma férfi vezetésével megpróbálta elkergetni a csákváriakat. Minden eszközt igénybe vettek, ami a kezükbe akadt, köveket, botokat, csákánynyeleket ragadtak.A büntetőper ez év január végi tárgyalásán Krasznai Krisztián elsőrendű vádlott – a Népszabadság információi szerint – azt vallotta, „hogy az ügyben eddig még nem szereplő társa, G. László – ő jelenleg Strasbourgban tartózkodik – ütött először a verekedés során”. A csákvári fiatalok közül ketten beugrottak az autóba, nekik sikerült elmenekülniük. Cs. Ferenc nem volt szerencsés: az egyik támadó „ráncigálása” miatt nem tudott beszállni a kocsiba. Őt agyonverték, állítólag a romák baseballütőt is használtak. Daróczi Magdolna, aki korábban állítólag egészségügyi dolgozó volt, megpróbálta ellátni a sérültet. A bűncselekményt előbb két zámolyi roma asszony vállalta magára, ám amikor értesültek a fiatalember haláláról, visszavonták vallomásukat.Ezt követően – a Magyar Nemzet értesülése szerint – Krasznai Ibolya rábeszélte Daróczi Magdolnát, hogy vállalja magára a bűncselekmény elkövetését. Ezt Daróczi Magdolna el is vállalta, követve a cigány törvényt, amely szerint a nőnek kötelessége a férfit megvédeni, helyette a „balhét” elvinni. A dokumentum szerint Krasznai Ibolyáék megpróbálták a rendőrséget minden eszközzel félrevezetni. Például először – ők maguk – egy csaknem vak nőt és egy 13 éves lányanyát jelöltek meg, mint a gyilkosság elkövetőit, vagyis olyan „potenciális tetteseket” kínáltak fel az eljáró hatóságoknak, akik nem büntethetők.Értesülésünk szerint a gyilkosság másnapján több cigányszervezet vezetője is megjelent Zá-molyon. Rajtuk kívül a Roma Polgárjogi Alapítvány tényfeltáró csoportjának megbízásából leutazott a helyszínre Hell István is, aki így már akkor értesülhetett a gyilkosságba torkollott konfliktus körülményeiről, és arról is, hogy Krasznai Ibolya mire vette rá a Budapestről csak egy nappal korábban érkezett Daróczi Magdolnát. Hell István újságíró egyébként egyike ama negyven magyar értelmiséginek, akik a francia miniszterelnöknek köszönetet mondottak a zámolyi romák befogadásáért.Hell István a Magyar Nemzetnek elmondta: a tragikusan végződött zámolyi eseményt követő harmadik vagy negyedik napon több újságíróval együtt valóban a helyszínen járt. Arról azonban nem tud, hogy Krasznai Ibolya rábeszélte volna Daróczi Magdolnát, hogy vállalja magára a bűncselekményt. Hell hozzáfűzte: hónapokkal később, amikor már egyre való-szerűtlenebbé vált a roma fiatalasszony bűnössége, megkérdezte Krasznai Ibolyát, hogy Daróczi Magdolna miért vállalta magára, erre – egészen pontosan – azt a választ kapta, hogy szerelemből tette.Daróczi Magdolna a büntetőügy másodrendű vádlottja lett. A büntetőeljárást tavaly szüntették meg ellene, miután november 12-én kábítószer-túladagolásban meghalt a MÁV Kórházban.Időközben elhunyt a zámolyi ügy másik kulcsfigurája, Krasznai Ibolya is. Az ő halálának körülményei mindmáig tisztázatlanok. Egyes források szerint december 20-a körül agyvérzésben halt meg Kanadában, miután tavaly november végén a strasbourgi romák előtt állítólag bejelentette, hogy Kanadába távozik. Ezt azzal indokolta, hogy korábbi kérelme alapján megkapta a kanadai hatóságoktól a bevándorlási engedélyt. Állítólag ezt nyomatékosítva bemutatta a társaságnak az útlevelet és a kanadai okmányokat is.Ennek némiképp ellentmond a Népszabadság január 9-én közzétett értesülése. E szerint január 7-én, vasárnap este Strasbourgban hunyt el agyvérzésben. Krasznai József nyilatkozott testvére haláláról a Népszabadság párizsi tudósítójának. Elmondta azt is, hogy Krasz-nai Ibolyát kérésének megfelelően Franciaországban temetik el.Január 9-én Hell István (!) a Raoul Wallenberg Egyesület székesfehérvári csoportjának sajtótájékoztatóján az MTI-nek megerősítette Krasznai Ibolya halálának hírét, ám pontosította a Népszabadság Krasznai Józseftől származó információját. Hell azt közölte: Krasznai Ibolya Kanadában halt meg, ám végakaratának megfelelően Strasbourgban temetik el. Hell azt is elmondta, hogy Krasznai Ibolya november végén „egy ijesztgetés következményeként” az esetleges Franciaországból való kiutasítástól félve távozott Kanadába. Majd ezt követően Krasznai József több ízben is kijelentette: testvére Kanadában hunyt el, és ott is temették el, ám azt, hogy hol, nem árulta el.Krasznai Ibolya halálával kapcsolatban Hell István kijelentette: látta azokat a hivatalos okiratokat, amelyek Krasznai Ibolya halálának tényét és a temetés helyszínét igazolják. Elmondta azt is, hogy ismeretei szerint a roma közösség azért nem kívánja ezt nyilvánosságra hozni, nehogy valakik meggyalázzák a sírhelyet. Hell István arra a kérdésre, hogy az elhunytat miért nem végakaratának megfelelően, Strasbourgban temették el, elmondta, az igen magas költségek miatt döntöttek úgy, hogy Kanadában temetik el Krasznai Ibolyát.Mind ez ideig sem a kanadai, sem a francia nagykövetséget nem értesítette senki hivatalosan Krasz-nai Ibolya, illetve asszonynevén Balogh Lászlóné haláláról.A Magyar Nemzet tudomására jutott dokumentum élesen eltérően írja le, hogy valójában miért is mentek a csákvári fiatalemberek a zámolyi cigánytelepre, mint az emberölés és más bűncselekmények miatt folyó büntetőper vádirata.A vádiratban előzményként szereplő verekedésben a csákvári gyilkosság sértettjei és az áldozat nem vett részt. Viszont Krasznai Krisztián, a büntetőper elsőrendű, Vida Richárd hatodrendű és Kolompár Antal hetedrendű vád-lottja igen: ők vertek meg egy csákvári fiatalembert, aki a barátnőjével a buszmegálló felé sietett. A támadás oka az volt, hogy a fiatalember csákvári illetőségű. A verés például „te is köcsög csákvári vagy” kísérőszöveg mellett zajlott. A vádirat szerint Vida Richárd gyanúsított „a csákvári illetőségű emberek elleni közösségellenes, garázda indulatában” rúgta combon Sz. Gy.-t.Krasznai Krisztián azt is megígérte a megvert csákvári fiatalembernek, hogy az összes csákvárit megverik, ha Zámolyra mennek, különösen P. Zoltánt és Cs. Ferencet. Előbbi a zámolyi gyilkossági ügy túlélő sértettje, utóbbi pedig az áldozata. A vádirat szerint a csákvári fiatalemberek e fenyegető üzenet miatt mentek Zámolyra, ahol „Krasznai Krisztiánt akarták megkeresni, hogy számon kérjék rajta a fenyegetést”.A csákváriak látogatásuk okáról vélhetőleg azért vallottak így, mert tartottak attól, hogy kábítószerügybe keverednek. Kérdés azonban, hogy az eljáró nyomozó hatóság miért nem ismerte fel az ügy hátterében a kábítószerre utaló nyomokat.