Egyházi törvény: ma zárószavazás

Az előzetes tervek szerint a T. Ház ma a részletes vitát követő zárószavazással lezárja az egyház-alapítási törvény módosításának vitáját. Az SZDSZ és az MSZP frakcióvezetése korábban jelezte: nem támogatja a kétharmados többséget igénylő javaslatot, amely a szocialisták „átszavazása” nélkül könnyen elbukhat.Az 1990 óta hatályos jogszabály módosításának kezdeményezése Semjén Zsolt, a kultusztárcánál működő egyházügyi titkárságot irányító helyettes államtitkár nevéhez fűződik. A parlamenti vitára bocsátott szöveg alapelvként rögzíti: a vallásszabadság olyan, minden embert megillető alkotmányos jog, „amely az emberi jogok között kitüntetett helyet foglal el”. A törvényjavaslat kidolgozásakor a kultusztárca munkatársai figyelembe vették az Európai Unió parlementjének 1996-ban hozott határozatát. Ez felszólította a tagállamok kormányait, hogy „kellő megfontoltsággal alkalmazzák az adókedvezményt és a jogi védettséget biztosító vallási szervezeti státust”, valamint leszögezte: „tanúsítsanak maximális éberséget annak érdekében, hogy a szektajellegű csoportosulások ne juthassanak a törvényes társadalmi testületeket megillető jogokhoz”. Az Alkotmánybíróság 1993-as döntését is figyelembe vették, amely az egyházak jelenlegi nyilvántartásba vételi rendszerének változtatását szorgalmazta. Mindez azért érdemel figyelmet, mert a felekezetek ez alapján kapják meg a jogi személyiséget megillető kereteket és kedvezményeket.A zárószavazásra bocsátott javaslat szorgalmazza, hogy „az egyházak nyilvántartásba vételét a Fővárosi Bíróság illetékességébe” vonják. A dokumentum szerint a „visszaélések nagy része az egyházi jogállás megszerzésével kapcsolatos, ezért indokolt lenne annak biztosítása, hogy csak ténylegesen vallási tevékenység végzésére lehessen egyházat, mint sajátos jogi személyt létrehozni”. A törvénytervezet ezért azt is meghatározza, hogy mit tekint vallásnak és mit nem. Ez utóbbi kategóriába a gazdasági, a politikai érdekérvényesítő, a pszichikai, parapszichikai és a gyógyító tevékenységet, a nem hitéleti jellegű okatást, a kultúraközvetítő, a humanista tanok követését, valamint a mágiát sorolja. Ezen kívül azt is leszögezi, hogy „a sajátos státus elnyerésének hiánya nem lehet akadálya a törvény adta keretek közé nem illeszthető vallás szabad gyakorlásának”, amit – amennyiben nem sérti az alkotmányos rendszert – alkotmányos jognak tekint. Mint olvasható: „az egyházak azonos szabadságot élveznek”, illetve, hogy az „egyházak jogai és kötelezettségei tekintetében különbség csak a tényleges társadalmi szerepük alapján tehető”.A kultusztárca a szöveget még a parlamenti vita előtt megküldte az összes bejegyzett egyháznak és vallási közösségnek, valamint a témával foglalkozó szociológusoknak, illetve alkotmányjogászoknak. A későbbi bizottsági vita során először kategorikusan csak az SZDSZ utasította el, az MSZP néhány módosítás mellett támogathatónak tartotta a javaslatot. Ezt követően egyeztetést folytatott Isépy Tamás fideszes és Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő, akik között a szöveg támogatható részéről kompromisszumos megállapodás született. Eszerint a javaslatból kimaradt volna a vallás meghatározására vonatkozó paragrafus, a negatív felsorolás arról, hogy mi nem minősül vallási tevékenységnek, valamint az a rész, amely rögzítette volna: a törvény az egyházak társadalmi szerepéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek vonatkozásában eltérően is rendelkezhet. A szocialisták azonban az adótörvény elfogadása után újabb feltételekhez kötötték a támogatásukat. Mint ismeretes, az adótörvényben többek között azoknak az egyházaknak a körét is meghatározták, amelyek adókedvezményről szóló igazolást állíthatnak ki.A parlamenti vita során a kormánypártok és a MIÉP egyértelműen a törvény módosítása mellett érveltek, a kétharmados többséget igénylő jogszabály azonban a szocialisták „átszavazása” nélkül könynyen elbukhat a zárószavazás során.