Lassuló gazdasági növekedés

Lassul az idén a gazdasági növekedés – áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az ABN AMRO, valamint a Kereskedelmi és Hitelbank együttműködésével készült, legújabb előrejelzésében. A kutatók egyelőre nem számítanak az infláció számottevő csökkenésére, és a külkereskedelmi és a fizetési mérleg romlását prognosztizálják.Noha a világgazdaság növekedési üteme lassul, a hazánk számára meghatározó Európai Unióban csak kismértékű lesz az idén a lassulás – állítja legfrissebb elemzésében a GKI Gazdaságkutató Rt., amelynek kutatói szerint az idén a világpiaci olajárak mérséklődésére is számítani lehet. A magyar gazdaság az elmúlt években az EU-énál mintegy 2 százalékponttal gyorsabb növekedésre volt képes, ez a különbség várhatóan megmarad, és az idén 5 százalékhoz közelítő GDP-növekedés valószínű – vélik az elemzés készítői.Az ipari és építőipari termelés növekedési üteme januárban csökkent ugyan, de ha a szezonális és a munkanap-korrekciót figyelmen kívül hagyjuk, az ütemcsökkenés nem jelentős. Az ipari termelés 16, az építőipari 6,2 százalékkal haladta meg a 2000. januárit.Az elemzés szerint az export rendkívül dinamikusan növekszik, ám az import gyorsabban bővül. Ennek következtében a külkereskedelmi hiány is magas, nagyobb a már ugyancsak kiemelkedő tavaly decemberinél és mintegy kétszerese a tavaly januárinak. A vámszabad területek külkereskedelmi forgalma sokkal gyorsabban nő az átlagosnál, így valószínű, hogy a növekvő import részben beruházási célokat szolgál – vélik a kutatók, rámutatva, hogy a magas külkereskedelmi deficit már a fizetési mérleg hiányában is megjelenik, hiszen elsősorban ez az oka annak, hogy a januári hiány a tavalyi 80 millió euróról 240 millió euróra nőtt. A tendenciákra figyelemmel az elemzők az év egészében 2,7 milliárd euró deficitet várnak, vagyis a külső egyensúly romlását.Ami a magyar tőkeexportot illeti, az januárban nagyobb volt a tőkeimportnál, ez azonban a GKI szerint csak átmeneti jelenség.A hazai infláció ebben az évben csak kissé csökken. A belföldi energiaárak még felfelé mennek, s a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari áraknál is további emelkedés valószínű, viszont alig drágulnak a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek. A kutatók az első fél évben 9,8 százalék körüli, a másodikban hozzávetőlegesen 8,2 százalék átlagos áremelkedéssel számolnak.