Szlovákiában a kormányzat egységét és működőképességét fenyegeti a kabinet átalakítása körül kialakult válsághelyzet. Az a lavina, amely hétfőn Ladislav Pittner belügyminiszter lemondásával kezdett növekedni, vitás kérdések áradatát zúdította a tegnap esti órákban összeülő Koalíciós Tanácsra. Egy darabig úgy tűnt, Mikulás Dzurinda kormányfői posztja is veszélybe kerül, s annak ellenére, hogy a koalíciós partnerek elálltak e javaslatuktól, a tervezett személyi változások alááshatják a kormány egységét.Pittner távozása talán az egyetlen olyan összetevője a történteknek, amelyet senki nem vitatott. A belügyi tárca feje képtelen volt pontot tenni régebbi politikai botrányok, így Ivan Lexa volt titkosszolgálati miniszter ügyének végére. A gondok ott kezdődtek, amikor Rudolf Schuster köztársasági elnök Jan Carnogursky igazságügy-miniszternek adott ideiglenes megbízást a tárca továbbvitelére, ahelyett hogy a személyi változásokat kezdeményező, s a tárcára ideiglenesen igényt formáló Dzurindára ruházta volna ezt a kulcsfontosságú pozíciót. Márpedig Dzurinda és Carnogursky között éles ellentétek feszülnek, amióta a kormány 1998-as megalakításakor nem a Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) vezető Carnogurskyt bízták meg kormányalakítással. A KDH-ból azóta kivált Dzurinda most alkotmányos jogával élve megvétózta a köztársasági elnök döntését. A kormányfő az általa alapított Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió főtitkárát, Ivan Simkót neveztetné ki belügyminiszternek.Az ötpárti koalíció éppen ez utóbbi lépése miatt lázad Dzurinda ellen, a miniszterelnök ugyanis e javaslatáról – az eddigi gyakorlattól eltérően – nem egyeztetett koalíciós partnereivel. A többfrontos küzdelembe kezdett szlovák miniszterelnök akarva-akaratlanul a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozíciói ellen is támadást indított. Az általa javasolt nagyszabású kormányalakítási koncepció részét képezi ugyanis az emberi és kisebbségi jogi, illetve vidékfejlesztési tárcáért felelős miniszterelnök-helyettes Csáky Pál visszahívása. Az MKP elnöke, Bugár Béla nemcsak a magyar párt ily módon történő kirekesztésétől óv, de a sajtóban egymásnak üzengető politizálási stílustól is.Dzurinda menesztése, amely ez alkalommal az eddigieknél élesebb hangnemben vetődött fel, egy-két napig a lehetséges forgatókönyvek egyikének tűnt. A hét közepén a tegnapi kormánytanácskozást beharangozó lapok esetleges kormányválságra, akár előrehozott választások kiírásának lehetőségére hívták fel az olvasók figyelmét. Úgy tűnik, a jövő évi választásokig két krónikusan visszatérő veszélyforrással is szembesülnie kell a pozsonyi kormánynak. Az egyik, ha a belpolitikai csatározások Dzurinda székébe kerülnének, gyengülne az Európai Unió Pozsonyba vetett, s amúgy is ingatag lábakon álló bizalma. Dzurinda személyét ugyanis Brüsszel egyfajta garanciának tekinti arra, hogy Szlovákia komolyan veszi EU-csatlakozási kötelezettségeit. Másrészt a kormány stabiltását a kezdetektől fogva veszélyezteti, hogy a koalíciós megállapodás ellenére sem teljesültek maradéktalanul az MKP követelései. A magyar párt ennek ellenére, többek között EU-politikája miatt támogatta Dzurindát. Csáky visszahívása így nemcsak a koalíció stabilitását veszélyeztetheti, de hosszabb távon ez a politika bizalmi válságot gerjeszthet a szavazóbázisként sem elhanyagolható magyar kisebbség soraiban.

Júliusban megváltozik az 1-es villamos útvonala