Miközben Lionel Jospin francia miniszterelnök, megtörve hosszú hallgatását, markáns véleményt fogalmazott meg Európa jövőjéről, a francia belpolitikában is karakteres elképzelések váltak ismeretessé, különösen az ország jövőjét illetően. Egy évvel a franciaországi parlamenti és elnökválasztások előtt ezek a nyilatkozatok az úgynevezett többségi baloldal megosztottságáról tanúskodnak.A Francia Kommunista Párt (PCF) erőteljesen támadja szocialista partnerét, ám Lionel Jospin kormányfőt, akit még a vidéki pozíciók jelentős megrendülésével járó márciusi helyhatósági választások sem tudtak megrendíteni optimizmusában, nem rázzák meg különösebben a koalíciós válságjelenségek. A megosztottságot legerőteljesebben a Francia Kommunista Párt elnöke, Robert Hue kommunikálta. A párt országos titkára azt szeretné, ha a párizsi, rendkívüli kongresszusuk meghatározna egy „kommunista programot a társadalom és a világ megváltoztatására”. Az országos gyűlés előtt a minap elmondott beszédében fölvetette a kormányzati részvétel kérdését is. Hue kiemelte, hogy a PCF jövőképe nem korlátozódhat a „többségi baloldalra”, a kommunista részvétel a kormányban és a parlamentben nem puszta automatizmus. Kifejtette, részvételük célja, hogy így jobban kivehessék részüket a kormányzati döntéshozatali és törvényhozási folyamatokból.A kommunista párt viszonya feszesebbé vált a szocialistákkal az utóbbi időszakban. Már május elején rákérdeztek helyükre a többségi kormányzatban, és újra akarták fogalmazni, úgymond, identitásukat. Hue az elbocsátott munkavállalóknak új munkahelyeket követelt, és kijelentette: Jospin nem lehet a többségi baloldal jelöltje az elnökválasztás első fordulójában – a második fordulóról pedig még nem akar nyilatkozni. A CFDT szakszervezeti szövetség elnöke, Nicole Notat a kormányfőnek felrótta a „félénk reformizmust”, s a kedvezményeket, amelyeket az ortodox baloldalnak tettek. A L’Expressben figyelmeztetett: a kormány a munkavállalók érdekeinek védelmével szerezte meg legitimitását, ám vígan végzi munkáját a szakszervezetek nélkül. Notat hiányolta a politikai párbeszédet a kormány és a munkavállalók között. Jospin egyelőre nem döntötte el, indul-e a megmérettetésen. Mindemellett egyáltalán nem törik le a koalíció belső feszültségei, szerinte a koalíciós partnerek joga, hogy saját jelöltet indítsanak.Az 1968-as lázadó újbalos generáció Franciaországban a politika irányításának meghatározó eleme maradt, ám az első nagy áttörés, Mitterrand 1981-es győzelme óta visszatérő kérdés, hogy a kormányzati hatalom mennyiben teszi lehetővé egy alapjában véve hatalomellenes politika megvalósítását. A jövő évi választásokig a baloldalnak ezt a kérdést, egy kapitalistaellenes politika képviseletét egy vezető „tőkés” ország élén, szavahihetően kell megválaszolnia.
origo.hu
Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?
