2004-ben EU-tagként választunk

A leginkább felkészült uniós tagjelöltekkel 2002 végéig le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokat – szögezték le az Európai Unió állam- és kormányfői a hét végén Göteborgban. Az EU szombati csúcsértekezletén elfogadott záródokumentum kimondja azt is, hogy a 2004-es európai parlamenti választásokon a legfelkészültebbek már teljes jogú tagokként vehetnek részt.A záródokumentum teljes egészében megfelel a magyar várakozásoknak, dacára annak, hogy az elvárásaink és a reményeink magasak voltak – jelentette ki Orbán Viktor az EU állam- és kormányfőivel folytatott megbeszélései után. A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy az unió ezzel a döntéssel megerősítette a csatlakozási menetrendet, amely máskülönben reális és tartható. Martonyi János külügyminiszter a göteborgi konklúziók kapcsán hozzáfűzte: nem kell a sorok között olvasni, elég a sorokat elolvasni ahhoz, hogy mindannyian megértsük, valójában a csatlakozási tárgyalásoknak s magának a csatlakozásnak van menetrendje. „Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy ennek teljesítése rajtunk nem fog múlni, s bízunk abban, hogy a feltételek a másik oldalon is teljesülnek” – fűzte hozzá a külügyminiszter.Az Európai Tanács képviselői egyébként megerősítették az egyéni elbírálás elvét, s világossá tették, hogy a fölkészültebb országoknak nem kell várniuk a a lassabban haladó jelöltekre. Orbán Viktor külön hangsúlyozta a göteborgi záródokumentum azon passzusát, amely szerint a leginkább felkészült országok már teljes jogú tagokként vehetnek részt a 2004-es európai parlamenti választásokon. Mindennek azért van jelentősége, mivel korábban egyes államok – köztük Franciaország és Németország – vonakodtak attól, hogy konkrét időpontot tűzzenek ki a tagjelöltek számára. A kormányfő bátorítónak nevezte az esetet, mivel – mint mondta – Magyarország egy olyan EU-hoz kíván csatlakozni, amelyben a legnagyobb államok fenntartásai és ellenállása ellenére a kisebb országok is érvényt tudnak szerezni álláspontjuknak, amennyiben kellő intellektuális, politikai és szakmai súllyal érvelnek.A miniszterelnök szerint Magyarország óriási lépést tett előre az uniós csatlakozás ügyében. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia közelmúltban elért sikerei azért voltak lehetségesek, mert a nemzet e kérdésben egységes volt. Egy miniszterelnök vagy egy külügyminiszter számára ritkán adódik olyan helyzet, hogy a tárgyalásokon képviselt álláspontját az összes parlamenti párt, illetve a szakszervezetek és a munkaadó-szövetségek is támogassák, most viszont ez történt – mutatott rá Orbán Viktor.Martonyi János elmondta, hogy a svéd elnökséggel kapcsolatos valamennyi magyar várakozás teljesült, s Budapest sikerei nagy- mértékben Svédország, illetve az Európai Bizottság különleges erőfeszítéseinek is köszönhetők.A Göteborgban elfogadott záródokumentum egyébként ismételten leszögezi, hogy a bővítési folyamat visszafordíthatatlan. Az uniós joganyag átvétele és alkalmazása kapcsán az Európa Tanács főként a megfelelő közigazgatási intézményrendszer megteremtésére, az igazságszolgáltatás reformjára, valamint a kisebbségek helyzetére hívja fel a tagjelöltek figyelmét, külön megnevezve Bulgáriát és Romániát. A tizenötök megerősítették, hogy az ír elutasítás ellenére folytatódik a nizzai szerződés ratifikálása, hogy az unió 2002 végére készen állhasson az új tagok felvételére. Leszögezte azt is, hogy az EU kész minden lehetséges segítséget megadni Dublinnak a továbblépéshez.A balkáni helyzettel kapcsolatban az Európai Unió állam- és kormányfői megegyeztek abban, hogy az EU minden olyan erőfeszítést támogat, amely a térség országainak az európai intézményekhez való közeledését segíti. A tizenötök ismételten kiálltak Macedónia határainak sérthetetlensége, a tűzszünet megerősítése és a válság politikai megoldása mellett. Az uniós tizenötök megállapodtak abban is, hogy június25-én a külügyminiszterek luxembourgi találkozóján macedóniai állandó különmegbízottat neveznek ki. Még folynak a találgatások arról, hogy kit is bíznak meg a feladattal, ám az már bizonyos, hogy munkáját Javier Solanára, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja ellenőrizné. A különmegbízott Szkopjéban, a „NATO-val, valamint az érintett fő partnerekkel és szervezetekkel teljesen együttműködve” dolgozna.Megállapodás született az úgynevezett fenntartható fejlődésről is, amelynek alapelve, hogy a gazdasági és szociális hatásokon kívül minden döntéshozatalnál mérlegelni kell a környezetieket is. Ez jelentené tulajdonképpen az EU környezetvédelmi pillérét.Mindezeken túl a tizenötök megegyeztek abban is: mindent megtesznek azért, hogy a kiotói jegyzőkönyv jövőre életbe lépjen, s kitűzött céljai 2005-re teljesüljenek.Göran Persson svéd miniszterelnök a göteborgi csúcs záróértekezletén elmondta, hogy a tagjelöltek köszönetet mondtak a csatlakozási tárgyalások felgyorsításáért, ami a svéd elnökség alatt következett be. Tony Blair brit miniszterelnök kiemelkedően sikeresnek nevezte a hétvégi csúcsot, mivel az ír népszavazás utáni zavarban sikerült kinyilvánítani, hogy a folyamat dinamikusan halad tovább. Gerhard Schröder német kancellár szerint a bővítési folyamat nem lassul le az ír népszavazás kudarca miatt.A Göteborgban összegyűlt uniós politikusok kivétel nélkül elítélték a globalizáció- és EU-ellenes zavargásokat. Gerhard Schröder úgy vélte, hogy a békés tüntetés jogos, a rombolás azonban törvénytelen és elfogadhatatlan. Göran Persson svéd kormányfő nem is igyekezett leplezni, mennyire megrázták az erőszakos zavargások.Közben meghalt a kórházban az a tüntető, akit péntek este a mellkasán ért lövés. Thomas Bodström svéd igazságügy-miniszter elismerte, hogy a rohamrendőrök felhatalmazást kaptak lőfegyvereik használatára, könnyfakasztó gránátok, illetve vízágyúk bevetésére azonban nem.

---