Oroszország tárgyalna, Zelenszkij és a háborúpárti erők kibúvót keresnek

A vártnál nehezebb feladattal szembesült Donald Trump amerikai elnök az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatban. Ukrajna továbbra is ragaszkodik irreális igényeihez, Oroszország feltételei a háború kezdete óta változatlanok. Míg az orosz fél kész a tárgyalásra, Ukrajna kifogásokat keres.

Fotó: MANDEL NGAN Forrás: AFP

Három évnyi háború után akkor kezdett először reális esély mutatkozni az orosz–ukrán háború lezárására, amikor januári beiktatása után Donald Trump amerikai elnök lépéseket tett arra, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a feleket. Mostanra azonban Trump is belátta, hogy az Oroszország és Ukrajna közti ellentét feloldása nehezebb feladat, mint eredetileg gondolta – írja az Origo.

A háborúpárti európai vezetők miatt nem tárgyal Oroszországgal Zelenszkij? (Fotó: AFP)

Mindenképpen előrelépést jelent, hogy a felek egyáltalán hajlandók voltak tárgyalóasztalhoz ülni. Maga Trump külön-külön mindkét féllel tárgyalt, legutóbb augusztusban. 

A következő lépés a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közti közvetlen tárgyalás lenne, valószínűleg Trumppal kiegészülve háromoldalú tárgyalásként.

Ennek létrejöttére – akár budapesti helyszínnel – augusztusban komolyan felcsillant a remény, Putyin kifejezte készségét a Zelenszkijjel való tárgyalásra (még ha pekingi beszédében meg is kérdőjelezte annak hasznosságát), azonban az ukrán fél részéről sorra hangzottak el a kifogások hol a találkozó helyszínével kapcsolatban, hol az úgynevezett biztonsági garanciák miatt, amelyeket Zelenszkij még azelőtt akar kicsikarni partnereiből, hogy bármilyen békeegyezmény létrejönne.

Egyelőre továbbra sem látszik, hogy létrejöhet-e a találkozó, és ha igen, mikor. Hogy hogyan reagált a Kreml Trump azon kijelentésére, hogy Putyin cserben hagyta őt, azt elolvashatják az Origo cikkében.

Putyin félelemkeltése. A oroszok nem találtak ki semmi újat. A béke helyett mindenben az eszkalációt keresik. Ez kizárólag erőszakos módszerekkel gyógyítható

– írta a közösségi médiában Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, ami sokat elmond az ukrán fél álláspontjáról a békét illetően.

Ebben persze Kijev európai partnerei is hibásak, akik a tárgyalás és a béke helyett a háború további elhúzására biztatják az ukránokat. Sokatmondó, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője évértékelő beszédében többet beszélt Ukrajnáról és az ország felfegyverzéséről, mint az európai polgárok valós problémáiról.

Ha komoly tárgyalásokat akarnak az európai biztonságról, közös kontinensünk sorsáról, arról, hogyan lehetne azt mindenki számára virágzóvá és biztonságossá tenni, mi készek vagyunk erre, és tudják, hol találnak meg minket

– ismertette a kérdéssel kapcsolatos orosz álláspontot Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese.

Oroszország feltételei változatlanok

Az orosz fél követelései nem változtak a háború kezdete óta.

Mi egyébként, őszintén szólva, szeretném hangsúlyozni, nem annyira területekért harcolunk, mint az emberi jogokért és azok jogáért, akik ezeken a területeken élnek, hogy saját nyelvükön beszéljenek, saját kultúrájuk keretei között éljenek, az előző nemzedékektől, az apáiktól, nagyapáiktól, és így tovább, átvett hagyományok keretei között

– mondta erről Putyin.

Az orosz államfő szerint a háború kitöréséért azok felelnek, akik figyelmen kívül hagyták Oroszország érdekeit. Elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, mint ahogy azt is, hogy NATO-tagállamok katonái állomásozzanak az országban. A háború lezárása után Ukrajnának semlegesnek kell lennie – hangsúlyozza Moszkva.

A békemegállapodás megkötéséhez rendezni kell a területi kérdéseket is, Zelenszkij azonban eddig rendre elutasította, hogy bármilyen területi engedményt tegyen a béke érdekében. Hasonlóan fontos kérdés Moszkva számára az orosz kisebbség helyzetének rendezése.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Forrás: AFP)