Koszovó válhat Szlovákiából?

Szlovákia még 1996-ban, a harmadik Meciar-kormány idején kötelezte el magát az Európa Tanács és az EBESZ nyomására a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása mellett, akkor, amikor elfogadta a nacionalista vezérelvű kormányzati politikát támogató parlamenti többség a szlovák államnyelvről szóló törvényt, amely nemzetközi felháborodást kiváltva szinte teljes egészében kiiktatta a kisebbségi nyelvek használatának a lehetőségét a hivatalos és a közéletből. A charta ratifikálásának az előkészületeit azonban el sem kezdték Meciarék, a kötelezettség tehát maradt az 1998-as parlamenti választások után felálló kormánykoalícióra, amelynek programja szintén felvállalta a kérdés rendezését.Ennek ellenére – emlékezetes – tavaly a Magyar Koalíció Pártjának a koalíció elhagyásával kellett „megfenyegetnie” partnereit ahhoz, hogy intenzív munka kezdődjön a ratifikációs dokumentum előkészítésén, ami sikerült is, s a szlovák kormány tavaly decemberben fogadta el a chartához való csatlakozás feltételeit, februárban pedig Eduard Kukan külügyminiszter alá is írta a csatlakozási dokumentumot.A parlamentben is Eduard Kukan terjesztette elő kedden a ratifikációs dokumentumot, amelyből kiderült, hogy mind a hivatali kapcsolatokban, mind a bíróságok előtt, de a közéletben is az államnyelvvel azonos értékűvé válnak a kisebbségi nyelvek azokon a településeken, ahol arányuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot. Ugyancsak a ratifikációs dokumentum szabja meg, hogy az ilyen kisebbségi nyelvhasználati jogokat Szlovákia belső jogrendjének kell tartalmaznia, a szükséges törvényeket egy éven belül megalkotni, két éven belül pedig életbe léptetni.Ahogy az várható volt, a vitában a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a magyarellenességéről különösen híres Szlovák Nemzeti Párt képviselői a napirendi pont megtárgyalásának elhalasztását javasolták, ám a kormánykoalíciós többség ennek a javaslatnak nem tett eleget. Az ellenzéki képviselők – ugyancsak várható volt – a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának az elfogadását összekötötték az ország új területi elrendezésére tett kísérletekkel, a magyarországi státustörvénnyel, s mindezzel együtt Szlovákia szuverenitása és területi épsége elleni durva támadásnak minősítették a beterjesztést. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői még jelszót is ragasztottak képviselői padjaikra, amelyben arra szólítják fel a szlovák kormányt, hogy „Ne csináljatok Szlovákiából Koszovót!” A kormánypártok szónokai ezzel szemben támogatásukról biztosították a ratifikációs dokumentumot, de szavazásra a beterjesztésről lapzártánkig nem került sor, mert az ellenzéki képviselők tudatos időhúzással és többszöri obstrukcióval megakadályozták a napirend lezárását.