Törvény garantálja a kedvezményeket

Munkavállalási, oktatási, egészségügyi, valamint több más területen részesülnek kedvezményben Magyarország területén a határon túli magyarok, miután tegnap az Országgyűlés elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt. A jogszabályt élesen támadják Bukarestből és Pozsonyból, természetesnek tartják viszont Kijevben, Belgrádban, Zágrábban és Ljubljanában.Magyar igazolványt kapnak az ezután felálló ajánló szervezetek közreműködésével a kedvezményeket igénylők. Évente három hónapon keresztül vállalhatnak munkát Magyarországon az igazolvánnyal rendelkező határon túliak. A munkavállaláshoz szükséges engedély kiadásakor az illetékes hatóság eltekint a munkaerő-piaci helyzettől, ami kiemelten kedvező helyzetbe hozza a szomszédos országból érkező magyar jelentkezőt. Miután a hazánkban munkát vállaló határon túliak kötelesek egészségbiztosítási járulékot fizetni, meghatározott körű ellátásra lesznek jogosultak. Ugyanakkor azoknak, akik nem tartoznak a munkavállalók körébe, megtéríthetik az egyes egészségügyi szolgáltatások költségeit, ha ez irányú pályázatot nyújtanak be egy külön erre a célra létrehozandó közhasznú szervezethez. Úgynevezett nevelési-oktatási támogatást kérhet Budapesttől az a határon túli család, ahol legalább két gyerek van, akik magyar tannyelvű oktatási intézményben tanulnak. A támogatás mértéke várhatóan húszezer forint lesz évente. Magyarországi egyetemi, főiskolai képzésekben is részt vehetnek az igazolvánnyal rendelkezők. Kedvezményekben részesülnek a szomszédos országokban magyarul oktató pedagógusok. A hatévesnél fiatalabb, illetve a hatvanöt évesnél idősebb határon túliak díjmentesen vehetik igénybe a helyi tömegközlekedést, évente négyszer kilencvenszázalékos utazási kedvezményben részesülnek a magyarországi helyközi járatokon. A jogszabály értelmében a magyar állampolgárokéval azonos jogok illetik meg a törvény hatálya alá tartozó határon túliakat a kultúra területén. Felmérések szerint a jogszabály támogatást élvez a magyarországi lakosság és a határon túli magyar közösség körében egyaránt.A tegnap elfogadott törvénynek már a tervezetét is hevesen támadták Bukarestből. Pozsonyból úgyszintén kifogásolták a készülő jogszabályt. Adrian Nastase román miniszterelnök tegnap kijelentette: a magyar státustörvény elfogadása után a bukaresti kabinetnek arra kell törekednie, hogy otthon tartsa a fiatal munkaerőt. A román és a szlovák féllel már hetekkel ezelőtt megkezdődött, a következő hetekben pedig folytatódik a kétoldalú egyeztetés a státustörvényről. Ezzel szemben Jugoszlávia, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia természetes törekvésként értékelte a státustörvény megfogalmazását. Tegnap a kijevi külügyminiszter nyilatkozott a jogszabályról a távirati irodának. „Önök abból indulnak ki, hogyan terjesszék ki joggyakorlatukat más országokban élő nemzettársaikra. Mi megértjük ezt a törekvést” – hangoztatta Anatolij Zlenko. Brüsszel érdeklődést mutatott a státustörvény iránt, kifogásai nem voltak a jogszabállyal szemben. Egyetlen felvetés érkezett Brüsszelből, a burgenlandi magyarok munkavállalásával kapcsolatban. Az unió szerint ellentétes lenne a közösségi joggal, ha az EU-tag Ausztria egyes polgárai megkülönböztetett feltételekkel vállalhatnának munkát Magyarországon. A magyar kormány figyelembe vette a felvetést, s kivette a kedvezményezettek köréből az ausztriai magyarokat.