A pártfőügyész még én vagyok!

Engem Torgyán József nem zárhatott ki a pártból, mert én voltam az, aki főügyészként felfüggesztette őt tagsági jogainak gyakorlása alól – állította a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bánk Attila. Szerinte a Torgyán József köré szerveződő szűk, de még mindig erősnek látszó csoport négy-öt parlamenti képviselőből, a megyei elnökségekből és a tisztségviselőkből – nagyjából százötven emberből – áll. A kisgazda politikus úgy látja, hogy senki sem árusítja ki a magyar termőföldet, különösen nem az a kormány, amelynek tagja a Független Kisgazdapárt.- Hány kisgazda tömörülés van jelenleg?– Egy Független Kisgazdapárt van, amely közel százéves, és a történelme során nem először, válságban van. Bár egy kisgazdapárt létezik, ezen belül különböző csoportosulások vannak. Egy demokratikus pártban ez természetes, mert a nagy gyűjtőpártokban több alternatíva is elképzelhető egymás mellett.– Az FKGP vezetője azonban Torgyán József, és önt a párt elnöke kizárta.– Engem Torgyán József nem zárhatott ki a pártból, mert én voltam az, aki mint főügyész felfüggesztette Torgyán Józsefet tagsági jogainak gyakorlása alól, és jelenleg is főügyésznek tekintem magamat. Ennek a történetnek a végére a bíróság fog pontot tenni. Az ügy pikantériája, hogy az a bírónő tárgyalja ezt az ügyet, aki a parlamenttel szemben hozta meg a döntését, amikor a kizárt Torgyán Józsefet visszahelyezte a frakcióba.– Hogyan tagolódnak ma a kisgazda csoportosulások?– Én három erőteret látok a Független Kisgazdapárton belül. Az egyik a Torgyán József köré szerveződő szűk, de még mindig erősnek látszó csoport, amely a pártelnökhöz húzó négy-öt parlamenti képviselőből áll, illetve a megyei elnökökből és az elnökségek azon tagjaiból, akiket „megkínált” valamilyen tisztséggel. Százötvennél nincsenek többen. A másik kör – amely befolyását tekintve talán erősebb a Torgyánt követőknél – a polgári platformból, majd a reformmozgalomból kinőtt polgári reformplatform, amelynek a parlamentben tíz-tizenöt képviselője van, és a megyékben is meghatározó erőt jelent. Többek között állatorvosok, ügyvédek, kórházigazgatók, tulajdonképpen a kisgazdapárt értelmiségi része tartozik ide.– Ide tartozik ön is?– Igen, alapítója vagyok a polgári platformnak, de az alapítók között találhatjuk Pokol Bélát, Boros és Turi-Kovács Béla zöldminisztert, Horváth Bélát és Várhelyi Andrást. Az már más kérdés, hogy azóta ki hová keveredett.– Van még számottevő kisgazda erő?– A harmadik csoportosulás a miniszterek tanácsával fémjelzett szervezet, amely szintén hasonló számú képviselőt tudhat magáénak, mint mi, hatásában kicsit gyengébb, mint az előző kettő.– Torgyán József a pártja nevében az utóbbi időben élesen támadja szövetségesét, koalíciós partnerét, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot. Több helyen azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány az európai uniós egyezkedéssel kiárusítja a magyar termőföldet.– Ez nem igaz. Senki sem árusítja ki a magyar termőföldet, különösen nem az a kormány, amelynek tagja a Független Kisgazdapárt, következésképpen ez a megfogalmazás „köszönő viszonyban” sincs a valósággal. Az a hárompárti megállapodás, amelyet még Glattfelder Béla, Medgyasszay László és jómagam jegyeztünk, és amely a földtörvénnyel kapcsolatos. Remélhetőleg a parlament elé kerül kormányzati támogatással, és nyilvánvalóvá válik mindenki számára, hogy szó sincs arról, hogy itt bárki kiárusíthatna bármit. Az igaz, hogy ha az Európai Unióhoz tartozunk majd, akkor bizonyos uniós normákat be kell tartanunk, ez azonban nem jelenti azt, hogy érdekeink ellen lépnénk. Torgyán politikai fogásaihoz tartozik a Nagyboldogasszonyhoz való imádkozás, a tüntetésre való felhívás. Békés ember lévén, nem szeretem a politikai demonstrációkat, én azt gondolom, hogy egy politikai demokráciában a harcot a parlamenten belül kell megvívni, verbálisan. Azt meg végképp nem tudom támogatni, ha valaki a saját kormánya ellen hív a barrikádokra. Az nem tesz mást, mint az ellenzéket segíti, annak tesz szolgálatot.– Hogyan lehetséges az, hogy olyan bizalmi szakemberek, mint Bánk Attila, Balogh Gyula és Horváth Béla, szembefordultak a pártelnökükkel? Úgy látszik, hogy nemcsak Torgyán József „szalámizta fel” a pártját, de saját magát is „kiszalámizta” a frakcióból.– A szembefordulást, a szembekerülést politikailag értem. Az elmúlt hónapokban, években a közvélemény is tudta rólam, hogy a személyeskedést mindig kerültem, most is ezt fogom tenni. Tehát elsősorban politikai nézetkülönbségről és nem személyi ellentétekről van szó, még ha ő másképpen is értékeli ezt. Két fő dologban nem tudunk egyetérteni. Egyrészt folyamatosan megpróbáltam érvényesíteni azt a jogos igényünket, hogy morálisan meg kellene tisztítani a frakciót. Ezért tettem is lépéseket, más kérdés, hogy bizonyos okok miatt ezek nem vezettek eredményre. A legfontosabb különbség az volt közöttünk, hogy én azt vallottam, nincs kétféle parasztember. Az az álláspontom, hogy mi a vidék pártja vagyunk, de az a párt bukásához vezet, ha a faluban a paraszt és a paraszt között rangsort állítunk fel, mert azt mondjuk az egyikre, hogy ez jó paraszt, a másikra meg hogy rossz paraszt, csak azért, mert öt hektár földdel többje van.– Most ez történik?– Ez. Mert ezek a Torgyán-féle felhívások, amelyeket az elmúlt napokban hallottunk, a magyar vidéki társadalom egy szűk, de hangos rétegének szólnak, az érvényesülni nem tudóknak. Holott nem ezt az üzenetet kellene küldeni, hanem azt, hogy próbáljanak élni az adott lehetőséggel, a földdel, a gazdálkodással. Azt nem tudtam és most sem tudom elfogadni, hogy miért kell nekünk kirekeszteni a dolgozó parasztságnak azt a részét, amely 30 vagy 50 hektár fölött üzemi méretekben gazdálkodik, és miért kell nekünk a három hektárt birtokló parasztbirtokost preferálni. Holott a mi pártunk történelmi feladata lenne, hogy ebben az időszakban az uniós csatlakozásra felkészítse a magyar vidéket. Ezzel vagyunk mi adósak.– Az FKGP-nek sokat ártott, hogy egyes képviselői ellen bűnügyi eljárás folyik, előzetes letartóztatásban várják a bírói tárgyalást. A kisgazdapárt morális csődjéről beszélnek.– Ezzel nem tudok vitatkozni. Atyánszky, Székely, Szabadi és Korompai ügyei. Az elmúlt száz év alatt a kisgazdapárt most éli át a legmélyebb morális válságát.– Egyesek azt mondják, hogy „rászálltak” a kisgazdapártra.– Azt mondják: „akinek vaj van a fején és kimegy a napra, annak fején elolvad a vaj”. Ilyen szempontból a nap nem tehető ezért felelőssé. Tavaly októberben, novemberben egy szűk körű beszélgetésen megpróbáltunk a bajok elé menni, bár nem tudtuk, hogy ennyire súlyos a helyzet. A Székely-ügy után jómagam, Csúcs László, Horváth Béla és Lányi Zsolt arra próbáltuk rávenni a párt akkori elnökét, hogy menjünk elébe a problémáknak, de végül is elállt minden következetes lépéstől. Nem véletlen, hogy a Székely-ügy, a villaügy után a népszerűségünk két százalékra zuhant le. A mi hibánk az is, hogy nem sikerült megállítani ezt a zuhanást; a jó frakciómunka ellenére bizonyos szempontból az én hibám is.– Mi lesz a párttal?– Össze kell fogni mindazokat az erőket, amelyek érdekeltek abban, hogy a kisgazdapárt fennmaradjon, Akik érdekeltek abban, hogy egy morálisan megtisztult, új gondolatokkal felvértezett kisgazdapárt induljon a választásokon.– Újra kibékülnének Torgyán Józseffel?– Nem Torgyán Józsefről, hanem annak a két csoportnak az egyesüléséről lenne szó, amelyekről már beszéltünk, azaz a polgári platform és reformkörösök, illetve a miniszterek tanácsa összefogásáról. Mi vagyunk a Független Kisgazdapárt igazi ereje, mi jelentjük a harmadik évezredben az igazi megújulást, tehát megtaláljuk majd azt a politikai formát, amely a választásokon való indulást lehetővé teszi.– A bíróság már döntött. Torgyán József a párt elnöke, és nem Lányi Zsolt.– A bíróság már döntött egy ügyben, de több ügy van folyamatban. Én elsősorban politikai döntést szeretnék, és nem bírósági döntést. Azt gondolom, hogy a magyar választók és különösen a kisgazda választók felismerik, hogy kik képviselik igazán az érdekeiket.– A polgári koalícióval mi lesz?– 1998 nyarán ketten írtunk alá megállapodást az FKGP részéről. A koalíciós szerződést Torgyán József kötötte a Fidesz-Magyar Polgári Párttal, a két parlamenti frakció szerződését én írtam alá Szájer Józseffel. Én négy évre kötöttem ezt a megállapodást, sőt még hosszabb időre. Úgy látszik, a pártelnök ennél kevesebbre.– Mint volt frakcióvezetőnek, pártfőügyésznek a politikai pályafutása véget ért?– Miért ért volna véget? Csak most kezdődik.