Futottak még...

Ismét megcserélték a versenynapokat a múlt hét végén: szombaton volt a galopp és vasárnap az ügető. A cserével az ügető járt rosszul, mert a vigasztalanul zuhogó eső sártengerré változtatta a talajt. De menjünk sorjában. Imi emléke állt az alagi galoppversenynap középpontjában. Imi a szocialista lótenyésztés első nagy produktuma volt, léte a véletlenek csodás összjátékának köszönhető. A második világháború után mélyponton volt a magyar galopp (is), a gyakorlatilag teljesen kiirtott tenyészanyagból egy Imi szintű ló világrajöttének valószínűsége szinte a nullával volt egyenlő. Családfáját erősen megnyirbálta a háború: apai nagyapja, Cassiot egy német, anyai nagyapja, Mannamead egy orosz katona golyójától pusztult el. Apja, Intermezzo II. és anyja, Minci a sors különös kegye folytán maradt meg sokra hivatott és erőteljes vérvonalának utolsó cseppjeként. Mindkét szülő derbit nyert 1947-ben, Intermezzo II. Bécsben, Minci itthon szerezte meg a kék szalagot. Párosításuk eredménye lett Imi, amelyhez hasonló képességű ló kevés futott magyar gyepen.Tizenegy futásból tíz fölényes győzelem, amikor nemhogy megszorítani, de megközelíteni sem tudták. Pályafutásának megfejthetetlen epizódja egyetlen veresége. 1956 nyarán az osztrákok meghívták a három legjobb magyar lovat Bécsbe, hadd lássák a sógorok, hova jutott a népi demokrácia lóversenyzése. Kiderült, hogy messzire, mert az osztrák lovak még most is futnak, a magyarok „kilométerekkel” megelőzték őket. Ám az igazi meglepetés az volt, hogy a finisben oldalra törő Imit a „mázsákkal” gyengébb Roppant egy fejhosszal megverte. Roppant sem volt akárki, hiszen olyan pályarekorddal nyert, amelyet közel harminc évig nem tudtak megdönteni, ám ennek ellenére Iminek álmából felriasztva, oldalazó huszársasszéban is hosszakkal kellett volna nyernie. Lovasát, Bocskai Pált később megvádolták, hogy tudatosan húzta meg Imit, de ez a feltételezés képtelenség. Néhány héttel később Imi bizonyította kivételes klasszisát, a Prágában tartott szocialista mítingen két futamban is könnyedén lelépte a „testvéri” országok legjobbjait. A második győzelme után maga Bugyonnij marsall is lerohant páholyából, hogy a csodalovat megsimogassa. Imi kényes lábai nem bírták a terhelést, a prágai győzelem után ménesbe vonult, de ott is nagyot alakított. Klasszikus nyerők sorozatát nemzette, de közülük is magasan kiemelkedik Imperiál. A múlt szombaton az Imi-díj igazán illusztris csapatot hívott a starthoz, az idősebb klasszisok mellett végre két jó képességű hároméves is vállalta a megmérettetést. Menedzser a legszebb napjaira emlékeztetően futott, nyert, ahogy akart. Waters Edge megint rosszul indult, aztán nagyot hajrázott, de a remek Menedzsert megközelíteni sem tudta. Saugerties leszállóágban van, esélye sem volt, hogy megszorítsa az első kettőt, a többieket viszont könnyedén verte. A háromévesek? Yennifer nagyon hamar, a küzdelem leghaloványabb jele nélkül verve volt. Megfejthetetlen, hogy a Kanca Díjban hogyan szorított ki magából oly magas formát. Rea viszont jól futott, negyedik helye több mint dicséretes. Olyan nagyságokat kellett megelőznie, mint Rézpatkó, Helikónia vagy Csemete. A versenynap érdekességei közül egy nagyszerű kétéves bemutatkozását kell kiemelnünk. Muzsikaszó oly könnyedén, látványos stílusban porolta el vetélytársait, ami a legszebb reményekre jogosít. Ruth kicsit balszerencsés ló, háromszor futott, háromszor lett második. Nem kell feladnia a reményt, Kelenről vehet példát, aki nyolc (!) második helyezés után végre nyerni tudott szombaton.Vasárnap a Kerepesi úton a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által átadott díj volt a fő attrakció. Az egyik nagy esélyest, Ámokfutót lejelentették, így megúszta a sárdagasztást. A győztes C’est La Guerre eddig ismeretlen, új oldaláról mutatkozott be. Az év elején még úgy jellemeztük, hogy gyors, de a finisben megáll. Tavasszal már úgy módosítottuk véleményünket, hogy a végén nem hal le, de nem is gyorsít. Vasárnap a célegyenesben megelőzte az addig vezető Árvácskát, s előnyét fokozatosan növelve nagyon biztosan nyert. Az egyre jobb formát mutató Belami jó tíz méterrel mögötte ért célba. Némi meglepetésre a nagy küzdő Zöld Király ért be harmadiknak. Üzérnek nem tetszett a sáros pálya. A 90-es években sok nagy csata, szédítő finisek hőse volt Nebuló. Pályafutása során 58 versenyt nyert, többek között az FVM díjában is háromszor diadalmaskodott. A remek mén az idén tavasszal váratlanul kimúlt. Nebuló emlékére írtak ki egy magasabb díjazású futamot. A versenyt Brokát nyerte Komáromi Krisztina remek hajtásával. Jó jel, hogy a derbiévjárat két jeles képviselője, Elegant Lady és Emília ért be mögötte, megelőzve a jó képességű idősebbeket.