Határon túli magyar műemlékek

Sajátos történelmi sorsfordulókból adódó feladataink vannak nekünk, magyaroknak a szűkebb régióban, a Kárpát-medencében. Szándékaink és törekvéseink alapvető súlyát az adja, hogy az évszázadok során épült magyar vonatkozású műemlék épületek jelentős hányada mai határainkon túl található.Az elmúlt két esztendő során, 1999-ben mintegy százharmincmillió forinttal, 2000-ben összesen százharminchatmillió forinttal támogatta a határon túli épített örökséget a kulturális tárca. Az első évben megítélt összeg kilencven százalékban hasznosult, a maradék tíz százalék beruházása és a további támogatásokból adódó feladatok végrehajtása történik jelenleg. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal, a Külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala előkészítő munkáját is igénybe véve alakította ki a határon túli magyar épített örökség megóvására és továbbörökítésére vonatkozó stratégiáját, amelynek első eredményei ebben az évben mutatkoztak meg – mondta el S. Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemléki főosztályának munkatársa. – A műemlékvédelem sikerei közé tartozik például számos kétoldalú megállapodás, amely a román fél bevonásával európai távlatokat nyit a műemlékvédelemben. Az anyaország törekvése tapasztalataink szerint a határon túli magyar közösségekkel szemben fennálló gyanakvás oldásának egyik eszköze lehet, miközben a kisebbségben élők identitástudatának megőrzését, megerősítését is szolgálja – mondta S. Sebestyén József. – Az örökségvédelem jótékony hatása a migrációs folyamatok lassulásában is megmutatkozik, hiszen a helyreállítások munkalehetőséget teremtenek, és megélhetést biztosítanak a helyi magyar szakemberek számára. Miközben tehát az egyetemes, magyar vonatkozású műemlékek megismertetése és megóvása egyre elfogadottabbá válik hazánkban, a határon túli magyar közösségek életminőségének javítása érdekében sem elhanyagolható építészeti örökségünk megőrzése és fenntartása.Az elmúlt évszázadok emlékeinek felkutatása és összeírása a már ismert és eddig még ismeretlen, rejtett örökség feltárását, továbbörökítését szolgálja. Felmérési, valamint régészeti kutatási programok folynak Erdélyben és a Felvidéken, de kísérleti jelleggel megindultak a Vajdaságban és a Mura-vidéken is, és előkészítés alatt állnak Kárpátalján. A megőrzés ellehetetlenülése, a kihalt egyházi és faluközösségek, s ebből következően az anyagi eszközök végzetes hiánya miatt pusztuló, több évszázados emlékek dokumentálását szolgálja Erdélyben a Pusztuló egyházi műemlékek programja. Az elkészült dokumentációk a későbbi szakmai beavatkozásokat is megalapozzák, és körvonalazzák, melyek azok a területek, ahol összetartó közösség gondjaira bízható a felújított műemlék, és hol őrzi már csak történeti összeírás és építészeti felmérés az egykori kulturális gazdagság jeleit.A Pusztuló építészeti örökség dokumentálása a Kárpát-medencében című program keretében több mint hatvan erdélyi falusi templom felmérésére került sor. A munkát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatói végezték. Felmérés és dokumentáció elsősorban azokról a szakrális épületekről készült, amelyek különleges művészeti, építészeti vagy kulturális értékeik ellenére a közvetlen pusztulás veszélyének vannak kitéve. A veszélyeztetettség oka legtöbb esetben a falu gyülekezetének elerőtlenedése, esetleg teljes eltűnése. A települések többségében a gyülekezet létszáma száz fő alatti, sok esetben a közösség létszáma a tízet sem éri el. A szegénységben, nemegyszer a létminimum határán élő, folyamatosan gyengülő falusi közösségek nem tudnak gondoskodni templomukról, gyakran még a legszükségesebb folyamatos karbantartási munkák elvégzése is elmarad – nem beszélve az esetlegesen szükséges nagyobb javításokról, felújításokról. Az épületek gondozatlanságának oka tehát nem a hanyagság, hanem azok a társadalmi változások, amelyek a falvak elnéptelenedéséhez, a vallás és a hit elvesztéséhez vezetnek, és amelyeknek szükségszerű következménye, hogy a templomok használaton kívül kerülnek. Egy, csupán néhány lelket számláló, kiöregedett gyülekezettől nehezen várható el, hogy folyamatosan és szakszerűen gondozza templomait.Az állagmegóvási, felújítási és helyreállítási programok olyan műemlékek megóvását célozzák, amelyek értékük és állapotuk miatt sürgős beavatkozást igényelnek. A helyreállítási munkálatok helyi kisugárzó erejével, a szakmai közvélemény figyelmével, és – olyan kiemelt jelentőségű emlékek esetében, mint a borsi Rákóczi-várkastély, az alsólendvai Bánfi-Esterházy várkastély, a munkácsi vár, illetőleg a gyulafehérvári székesegyház, a deáki, egykori bencés templom, vagy az aracsi egykori premontrei monostor templomromja, de egyes falvak templomai, kúriái esetében is – szélesebb társadalmi érdeklődéssel kell számolni. A támogatási program előkészítése, anyagi fedezetének biztosítása az éves Nemzeti Örökség Program keretében történik. Az eltelt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy a fenti célok elérése érdekében a határon túli magyar épített, s az ide kapcsolódó szellemi és tárgyi örökség megóvásának elősegítésére kétszázmillió forint támogatási keret elkülönítése célszerű a következő esztendőkben. Ez a keret ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy minél több helyi (saját és központi) forrást igyekezzenek bevonni az egyes programok finanszírozásába. A magyar kulturális tárca a kétoldalú együttműködések szorgalmazásával, illetve szakmai megállapodások megkötésével közvetve hozzájárulhat a helyi források biztosításához, egyúttal segítséget nyújthat a határokon átnyúló, regionális, többoldalú programokra fordítható nemzetközi források felkutatásához is. Az együttműködés által a magyar közösségek esélyt kapnak helyi szakmai bázist alkotó szakembereik, s az általuk alapított civil szervezetek gyarapodására.