Maradtak a meciari megyék

A Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselői elhatárolják magukat a nagyobb területi egységek önkormányzatairól szóló törvénytől, amely az ország olyan területi-politikai felosztását szentesíti, amelyet a nacionalista és totalitárius politikát megvalósító Vladimir Meciar kormánya dolgozott ki centralista-totalitárius célzattal – áll a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti frakciójának nyilatkozatában, amelyet szerdán délután adtak ki, s amelyben a várva várt közigazgatási reform első két törvényének elfogadására reagáltak.A közigazgatási reform részét képezte volna Szlovákia új területi elrendezése és a regionális önkormányzatok kialakítása. A kormány tervezete 12 megyére tett javaslatot, amely ugyan nem felelt meg az MKP elképzeléseinek, mert nem tartalmazta a magyar többségű, komáromi székhelyű Duna menti megyét, amelyet természetes régióként, a Csallóköz és a Mátyusföld összekapcsolásával akartak elérni a magyarok, de elfogadhatóbb volt, mint az 1996-ban kialakított kerületi rendszer. A kormány javaslatában ugyanis a nagyszombati, a nyitrai és a rimaszombati térségben a magyarok aránya meghaladta volna a 30 százalékot, ami demokratikus választások esetén jó esélyt adott volna a magyaroknak a regionális önkormányzatokon keresztül érvényesíteni kisebbségi jogaikat és igényeiket is. A Meciar-kormányzás idején létrehozott nyolc megye azonban alig ad esélyt erre a magyaroknak, hiszen arányuk az említett térségekben alig éri el a húsz százalékot, másutt még a tízet sem. A nyolcmegyés megoldást egyébként a posztkommunista Demokratikus Baloldal Pártja és a Meciar vezette Demokratikus Baloldal Pártja ültette át a parlamentben, de a törvényről való végső szavazás során győzött a nemzeti bolsevizmus, hiszen a magyarok javaslatáról nem is szavaztak, a törvény teljes szövegét pedig az imént említett pártokon kívül támogatta még az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt is, de mellette voksolt a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus Koalíció és a Pavol Hamzík nevével fémjelzett Polgári Egyetértés Pártja is.A szlovák pártoknak azonban még ez a „biztonság” sem volt elég ahhoz, hogy a magyaroknak sikerüljön megyei vezetőt választaniuk. A regionális önkormányzatokba való választásokról szóló törvény a Szlovákiában eddig alkalmazott arányos elv helyett a többségire épül, ami szinte előre meghatározza, hogy egy-egy megyei önkormányzatba legfeljebb három-négy magyar képviselő juthat, a megyei elöljáró-választás pedig ráadásul kétfordulós lesz. A második fordulóba a két legsikeresebb jelölt jut, hogy a szlovák szavazóknak a megismételt választásokon lehetőségük legyen egységesen szavazni az esetlegesen továbbjutott magyar jelölttel szemben. Az MKP vezetői még nem döntötték el, mikorra hívják össze a párt országos tanácsát, hogy eldöntsék, ilyen körülmények között vállalják-e a kormányzati szerepet.