Megegyezés a bonni klímakonferencián

Teljes éjszakát átdolgozva, több mint harmincórás ülésmaraton után, szerény és mégis fontos siker született a klímakonferencián Bonnban. A miniszteri síkon folyó tárgyalások középpontjában az Európai Unió kompromisszumos javaslata és a japán küldöttség tartózkodó taktikája állt. A mérgező gázok radikális csökkentését szorgalmazó EU hajlandó volt arra, hogy lemondjon rigorózus követeléséről, ugyanakkor szigorú ellenőrzést követelt mindenekelőtt a szén-dioxid-szennyeződésben főszerepet játszó ipari nemzetekkel szemben.Miután az Egyesült Államok kivonta magát a kiotói egyezmény jogosságát elismerő országok sorából, Japán képviselte az ellenzéket, és tette ezt a szerencsejátékosokra jellemző hidegvérűséggel. A távol-keleti küldöttséget vezető Joriko Kaw asszony többszöri telefonbeszélgetést folytatott miniszterelnökével, Koidzumi Dzsunicsiróval, amíg végre hajlandó volt elfogadni az EU-javaslatot. Japán a mérgező gázok csökkentésének értekelésébe belevonhatja az ország erdeinek hatását, és számszerűleg mindöszsze 1,1 százalékkal redukálja szén-dioxid-kibocsátását.Valóban szerény eredmény, tekintetbe véve az eredetileg tervezett, több mint ötszázalékos emiszsziócsökkentést. „Megmentettük a kiotói egyezményt, de a kialkudott kompromisszum az EU-nak komoly problémát jelent. Az ipari államoknak sokkal előnyösebb lehetőségeket biztosít, mint arra valaha is gondoltunk!” – hangoztatta Jürgen Trittin német környezetvédelmi miniszter. Margot Wallström asszony, az EU környezetvédelmi biztosa kijelentette: „Minden fél engedményekre kényszerült!”A japánok példáját követve Ausztrália és Kanada is hajlandónak mutatkozott arra, hogy elfogadja a szigorú ellenőrzés szabályait és az azok megsértéséért járó büntetéseket. Ezzel a megoldással – mindenekelőtt az EU érdemeként – sikerült megmenteni a kiotói papírt, és a gyakorlatban is megkezdődhet a mérgező gázok elleni küzdelem. A miniszteri szinten hozott kompromisszumos megoldást a környezetvédelmi csúcskonferencia plénumának még el kell fogadnia.