Megyei jogú város lesz-e Érd?

Pest megye első megyei jogú városa lehet Érd, a budapesti agglomeráció legnagyobb települése, ha a helyi önkormányzat javaslatát a Belügyminisztérium, a kormány és a parlament is jóváhagyja. Az évente mintegy ezer lakóval bővülő település képviselő-testülete szerint az itt élők vállalják a kihívást, s a szükséges fejlesztéseket a százmilliós többletbevétellel kecsegtető cím nélkül is el kell majd végezni.Érd önkormányzata abban bízik, hogy az Országgyűlés még az idén megyei jogú városnak nyilvánítja a jelenleg ötvenhatezer lakosú települést – nyilatkozta Jackli Tamás aljegyző. A helyi képviselő-testület döntése alapján a polgármesteri hivatal már elküldte erről szóló javaslatát a Belügyminisztériumnak. A törvényes menetrend szerint a tárca augusztus végéig készíti el a kormány elé kerülő előterjesztést, amely novemberben jut el a parlamenti képviselőkhöz. Az aljegyző elmondta: pozitív döntés esetén legkorábban a 2002-es önkormányzati választások után kaphatják meg a címet, amelytől évente több száz millió forintos bevételnövekedést várnak.A hatályos jogszabályok szerint ötvenezres lakosságszám fölötti városok jelentkezhetnek, azonban a megyeszékhelyek akkor is megyei jogú városok, ha az ott élők száma nem éri el a fenti határt. Ilyen például Salgótarján és Szekszárd, viszont négy ötvenezer lakos fölötti település, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron utólag kapta meg a címet.– Érd 1979-ben lett város, akkor mintegy negyvenezren éltek itt, tehát azelőtt Európa legnagyobb faluja volt. A települést még az 1920-as években felparcellázták, és folyamatosan bővül. A rendszerváltozáskor 48 ezer körüli állandó bejelentett lakos élt itt, s azóta évente mintegy ezerrel növekszik az itt élők száma. Előrejelzések szerint a végső lakosságszám 70-80 ezerre tehető majd. Amennyiben az illetékesek beveszik a várost az „elitkörbe”, képes lesz válaszolni a kihívásokra – véli az aljegyző, aki szerint a fejlesztésekre amúgy is szükség lesz. Mint elmondta, az önkormányzati kötelező feladatokat biztosítani kell az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén. Új iskola építését már most is fontolgatja az idén 5,8 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzat. A járóbeteg-, illetve az egészségügyi szakellátás kapacitása elegendő, csupán a kórházi és fekvőbetegellátást kell szerződéssel megoldaniuk. Az érdiek egyébként jelenleg is a budapesti kórházakba mennek.Jackli Tamás hozzátette: nagyívű elképzeléseikhez nincs szükségük lakásépítési programra, mert a zömmel magántulajdonú telkeken egyre-másra épülnek az új otthonok. Nagy feladat viszont a közművesítés: az érdi csatornázáshoz európai pénzeket várnak az ISPA-pályázat révén. A teljes csatornázottság elérése után eltüntethetik a város tengelytörő földútjait.Önkormányzati tapasztalatok szerint az elmúlt években többszörösére emelkedett telekárak egyre inkább kiszorítják innen az üdülőtulajdonosokat és a hétvégi telküket csak hobbiként látogatókat, s ezeken a területeken is növeszik az állandó lakosok száma. Érd és a főváros közlekedési kapcsolata rendkívül jó a közeli M7-es autópálya és az M0-s körgyűrű kiépítése miatt, de a tömegközlekedés sem rossz. Az aljegyző szerint nagy esélyük van rá, hogy Pest megye első megyei jogú városává váljanak.