Nincs jogerős döntés Törökbálinton a MIÉP által több száz hektárnyi föld belterületbe vonása ellen kezdeményezett népszavazás ügyében, mert az aláírásgyűjtést kezdeményező önkormányzati képviselő tegnap a Pest megyei területi választási bizottsághoz fordult a leadott aláírások harminc százalékát érvénytelenítő helyi döntés ellen.Törökbálint helyi választási bizottsága szerda esti határozatával sikertelennek nyilvánította a Sándor Péter MIÉP-es önkormányzati képviselő által indított népszavazási kezdeményezést, mert az összegyűjtött 2312 aláírásból csak 1671 bizonyult hitelesnek, viszont a törökbálinti rendelet alapján 1729 aláírásra lenne szükség – tájékoztatta lapunkat Bálint János alpolgármester. Szerinte a kezdeményezés érvénytelensége annak a következménye, hogy az akció alatt a fővárosból érkező pártaktivisták jelentős számú aláírást gyűjtöttek a nagyközség üdülőövezetében csak tartózkodási hellyel rendelkező, ám másutt élő polgároktól. A képviselő-testület augusztus 30-án dönt a mezőgazdasági övezet átsorolásáról, hogy az elképzelések szerint üdülő- és lakóterület kerüljön ide.Mint arról beszámoltunk, az önkormányzat több mint 300 hektár földet akar belterületbe vonni, többek között egy 16 hektáros természeti területet. A tervezett lakópark ellen tiltakozó környezetvédő szervezetek szerint harminckilenc védett növény- és hetvenkilenc védett állatfaj található itt, s a beruházással kapcsolatban több MSZP-s politikus neve is felvetődött. A zöldterületek védelmében kezdeményezett népszavazást közleményben ítélte el Törökbálint tizennyolc tagú testületének tizenhét képviselője.– Még tegnap a területi választási bizottsághoz fordultam, mert jogszerűtlennek tartom a döntést – közölte lapunkkal Sándor Péter, aki szerint a szükségeshez képest azért hiányzik 58 aláírás, mert olyanokat is érvénytelenítettek, amelyeken a személyi szám olvasható volt ugyan, de azon javítottak. Elképzelhetetlennek tartja, hogy a MIÉP aktivistái ilyen számban tévedtek volna a gyűjtéskor. Hozzátette: a háromtagú helyi választási bizottságból két személyt elfogultnak tart. A MIÉP jogorvoslatot vár, mert mindenképpen meg akarja akadályozni a „készülő természetrombolást”.Európa elfogadja a státustörvényt. A Nemzeti Egységmozgalom folyamatosan figyelemmel kíséri az egész nemzet sorsa szempontjából fontos státustörvényt – olvasható a szervezet közleményében. – Nem feledhetjük, hogy felemelkedni vagy elsorvadni csak a nemzet egésze tud, részei szervesen összetartoznak. E törvény körül az elmúlt hét során folytatódott a tudatos félremagyarázás és félrevezetés. Ennek leghangosabb képviselői éppen azon ország politikusai, amely hasonló törvényt hozott és működtet a határainkon kívül élő románok segítésére. De Románia mellett Szlovákia is rendelkezik státustörvénnyel, a határaikon kívül élő szlovákok már évek óta szlovák igazolványt kaptak, többek között Romániában is. Így e magyar törvény környezetünk nemzetközi jogi gyakorlatában nem újdonság, hanem hiányt pótol. A velünk hasonló pályát bejáró lengyelek, valamint a szerbek és az ukránok is készítik saját státustörvényüket. A Nemzeti Egységmozgalom helyesli, ha más anyanemzetek is hozzánk hasonlóan segítik itt élő nemzetrészeiket. Törvényünk ad és nem vesz el senkitől semmit, összhangban van a megkötött alapszerződésekkel, vállalt nemzetközi kötelezettségeinkkel, így az Európa Tanács, az EU, a NATO és az ENSZ elveivel és elvárásaival. Mindezeket megerősítik vezető európai politikusok a már a törvényünk ismeretében születő újabb nyilatkozatai. Ezért különösképpen riasztó, hogy a törvényt az Országházban megszavazó MSZP csatlakozott a félrevezetéshez. Alaptalan, igaztalan állításokkal nemcsak hazánk polgárait igyekszik megtéveszteni, de segít egyes soviniszta, magyarellenes külföldi akciókat, hivatkozási alapot adva hamis érvelésükhöz. Akik ezen az úton járnak, a nemzetet rombolják. Nem hagyhatjuk szó nélkül. Balipap Ferenc, Balogh János, Beke Pál, Bolberitz Pál, Dippold Pál, Ferencz Csaba, Fodor Miklós, Gyurkovics Tibor, Lanczendorfer Erzsébet, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Papp Lajos, Schulek Ágoston.
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó