Nyílt lobbizás a jogalkotásban is

A lobbitörvény megalkotása azért fontos, hogy olyan jogszabályok születhessenek, amelyek nemcsak a jogalkotók számára elfogadhatóak, de azoknak is, akikre a törvények jogokat, kötelezettségeket rónak. Vonatkozik ez különösen a gazdasági tárgyú jogszabá-lyokra, hiszen a magyar nemzetgazdaságnak is kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy az elméleti jogalkotók és a gyakorlati emberekként ismert lobbisták nyílt vitájában derülhessen ki: melyek egy adott törvénytervezetnek azok a kedvezőtlen elemei, amelyekre a törvényalkotó nem gondolt – vázolta az Igazságügyi Minisztériumban már elkészült, jelenleg közigazgatási egyeztetésen lévő lobbitörvény lényegét Dávid Ibolya.Az igazságügy-miniszter szombaton a miskolci Fórum Üzleti Klubban térségi vállalkozók és politikusok előtt elmondta: a törvény a jogszabály előkészítésére terjedne ki, s a jogalkotás területén való lobbizást kívánja lehetővé tenni. A szabályozás azokat a gazdasági és társadalmi szervezeteket kívánja „helyzetbe hozni” – és tevékenységüket átláthatóvá tenni –, amelyeket felkészültségük alkalmassá tesz arra, hogy részt vegyenek egy-egy törvény előkészítésének szakmai folyamatában. – A lobbitörvény alkalmazása nyomán olyan jogszabályok születhetnek, amelyek a jogalkalmazók számára elfogadhatók és a legkevesebb hibát tartalmazzák – fogalmazott a miniszter.– Ha a jogalkotásra, törvény-előkészítésre vonatkozó lobbizási tevékenységet a nyilvánosság előtt végezhetik az e célból nyilvántartásba, az úgynevezett lobbilistára vett személyek, el lehet gondolkodni azon, hogy a gazdasági döntések meghozatala előtt is ehhez hasonlóan nyílt színi, szabályozott lobbitevékenységet lehessen folytatni – vélekedett Dávid Ibolya.