Törlesztés nélkül nincs újabb hitel

Dragisa Pesics jugoszláv kormányfőjelölt a Szocialista Néppárt (SNP) nagyválasztmányának ülése után, hétfőn a belgrádi Beta hírügynökséggel közölte, hogy a Szerbiát kormányzó, DOS elnevezésű koalíció és a Montenegróban ellenzékben lévő „Együtt Jugoszláviáért” párttömörülés egyaránt öt-öt miniszteri tárcát kap a rövidesen felálló új szövetségi kormányban. Pesics szerint a tárcák ilyetén elosztása biztosíték arra, hogy egyik szövetségi egység érdekei se szenvedjenek csorbát. A DOS-szal kötött koalíciós megállapodás szerint a jugoszláv államszövetség miniszterelnökének (aki Pesics személyében montenegrói), ahogyan a miniszterelnök-helyettesnek (szer-biai) is vétójoga lesz az olyan döntések megakadályozására, amelyek sértik az általuk képviselt szövetségi egység érdekeit. Az SNP küldöttsége tegnap délután találkozott Vojiszlav Kostunica szövetségi államfővel, hogy a jugoszláv kormányfő hivatalos kinevezéséről tárgyaljon. A jugoszláv államszövetség sorsáról esetleg Szerbiában is megtartandó népszavazás kérdésében, amit Zoran Djindjics kormányfő vetett fel a napokban, egymásnak ellentmondó véleményt hangoztatott a szerb parlament elnöke, Dragan Marszicsanin és a DOS-frakció vezetője, Csedomir Jovanovics. Míg Marszicsanin úgy véli, a DOS már letette a garast a közös állam fenntartása mellett, így a népszavazás csak felesleges feszültséget keltene, Jovanovics szerint elengedhetetlennek látszik, hogy a szerb polgárok is véleményt nyilvánítsanak, akarnak-e Montenegróval közös államban élni.Gunnar Wiegand, az Európai Bizottság szóvivője Djindjics szerb kormányfőnek a Spiegel című német hetilapban megjelent interjúját hétfőn Brüsszelben úgy kommentálta, hogy azzal mindkét félnek – Djindjicsnek és a közreadó Spiegelnek is – mögöttes szándékai voltak. Az Európai Unió ugyanis változatlanul nagy súlyt helyez a demokratikus kormányzat és a szerb nép támogatására. Ennek megfelelően a Jugoszláviának szánt 150 millió eurós segélyt már folyósították, míg a 300 millió eurós makrogazdasági támogatást várhatóan szeptember–novemberben fizetik ki. A szóvivő megerősítette, hogy az EU külügyminiszteri értekezletén születik majd végleges döntés arról, milyen legyen ebben a hitel és az „ajándék”, vagyis a vissza nem térítendő kölcsön aránya. Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek javaslata 225 millió eurónyi hitel és 75 millió eurós vissza nem térítendő készpénzsegély volt. Wiegand jelezte, hogy az uniós külügyminiszterek valószínűleg elfogadják ezt az ajánlatot, mert a 225 milliós hitelből vissza lehetne fizetni a Jugoszlávia által az Európai Beruházási Banktól már korábban felvett kölcsönöket. A pénzintézet csakis a régi adósságok rendezése után foghat bele újabb jugoszláv projektek finanszírozásába.