A sólyi templom: István király kortársa

A Székesfehérvárról Veszprémbe vezető ősi királyi úttól a mai M8-as autóúttól csupán pár száz méterre lévő kis falu, Sóly templomáról emlékezünk meg ezúttal, jeles ünnepünk tiszteletére.

A 997. esztendő őszén meghalt Géza fejedelem. Fiára egy véres kézzel összetartott egységet hagyott írja Győrffy György első királyunkról és életművéről készített nagyszerű monográfiájában , nem csoda, hogy az utóddá jelölt Istvánnak erős ellenzéke támadt, sőt lázadás robbant ki ellene. Elsőként az utódlásnál mellőzött somogyi vezér, Koppány támadt a trónörökösre, ősi szokás szerint magának követelve a fejedelmi özvegy, Sarolt kezét is. Még az évben Veszprém alá vonult amely már akkor is, amint később évszázadokon át a királynői vár volt , és ostrom alá vette. A 28 éves Istvánt Esztergomban érte utol apja halálának és Koppány zendülésének híre, oda szólította fegyverbe főembereit és a hozzá hű vitézeket. Bajor lovagjai kíséretével haladéktalanul a somogyi herceg serege ellen indult, édesanyja kiszabadítására és Veszprém felmentésére. Felövezésekor Szent Márton segítségéért fohászkodott, megfogadván, hogy ha győzelemre segíti, bőkezű adományt tesz a bencések pannonhalmi Szent Márton-apátságának. Koppány, István hadának közeledtével, felhagyott Veszprém várának ostromával, és elindult Várpalota felé. A döntő ütközet a Tihanyi alapítólevélben Fehérvárra vivő hadi útnak nevezett országút és a somogyi főút elágazásának táján, minden bizonnyal a mai Sóly térségében zajlott le, mindenesetre aligha lehet véletlen, hogy 12 év múltán egy oklevél a Szent István első vértanú tiszteletére emelt kápolnáról tesz említést a faluban.

Az 1009-ben tehát már mindenképpen létezett kőépület eredeti falai a mai református templom szerkezetében rejtőzködnek, így ezt a majd ezeresztendős műemlékünket méltán nevezhetjük a legrégebbi falusi egyházunknak. Az ősi templom a Séd patak partján fekvő, mindössze 430 lakosú falucska közepén, a Királyszentistván felé vezető út mentén áll. Nyugati oldalán a barokk korból származó harangtorony magasodik. Keskeny, hosszúkás hajója és a kicsiny, négyszögű szentély számos részlete a XI. századot idézi. A déli bejáratot jókora, durván megmunkált kőtömbök keretezik, szemöldökkövéül is egy többmázsás, faragott mészkő hasáb szolgál. A kezdetleges, rusztikus formák szinte az ősi dolmenek architektúráját juttatják a szemlélő eszébe. A déli oldal ablaknyílásai is igencsak archaikus hatásúak. Legfeltűnőbbek azonban a szentély szegletét, valamint a hajó északi falát megtámasztó, aránytalanul nagyra méretezett, rézsűs saroktámpillérek. A templom belseje, miként a torony is, a XVIII. századi átalakítás képét mutatja, az épület immár harmadik évszázada a protestáns híveket szolgálja.

Tíz falu építsen templomot, amelyet lássanak el két telekkel és ugyanannyi szolgával, továbbá lóval és igásálattal, hat ökörrel és két tehénnel, harminc apróállattal. A ruhákról és oltártakarókról pedig a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspökök hangzott a király történelemformáló rendelkezése. A sólyi templom Szent István egyházalapító törvényének ma is látható tanúja.