Augusztus 15.: vita a munkaszünetről

Őszinte örömmel üdvözöljük a polgári kormány nyugati mintákhoz igazodó tervét: Nagyboldogasszony napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását – olvasható a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége közleményében. A dokumentum úgy fogalmaz: ez a nap a hívők számára egyházi ünnep is – Szűz Mária mennybevitelének napja –, a nem hívők számára pedig magyar emlékünnep: első magyar királyunk halálának napja. Méltó tehát, hogy mindannyian e hazában – ki-ki hitvallása szerint – munkaszüneti napon ünnepelhesse Nagyboldogasszony napját – szögezi le a közlemény. Mint ismert: Orbán Viktor szokásos szerdai rádióbeszédében bejelentette, hogy a kormány agusztus 15-ét munkaszüneti nappá kívánja tenni. – Erről azonban törvényt kell alkotni, és nagyon komoly, részletekbe menő és hosszas egyeztetéseket kell majd lefolytatnunk a munkaadókkal – fogalmazott a miniszterelnök. Mint arról lapunkban már beszámoltunk: a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői minden évben az Országos Munkaügyi Tanácsban határoznak a következő év munkaszüneti napjairól. Új munkaszüneti nap meghatározása csak mindhárom oldal egyetértésével lehetséges. A kérdésről – az eddigi tapasztalatok szerint – általában november-decemberben szoktak egyeztetni a szociális partnerek.
A kormány augusztus 15-ével kapcsolatos átgondolatlan, kapkodó intézkedése a munkavállalókat érintően diszkriminációhoz vezetett, sértve ezzel az alkotmányt és a Munka Törvénykönyvét (MT) – olvasható a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) közleményében. A szervezet sérelmezi, hogy a kabinet mindössze a köztisztviselők munkavégzés alóli mentesítéséről gondoskodott, míg az állami tulajdonú vállalatoknál nem tett hasonló intézkedést. A VSZ szerint a munkavállalókat érzelmileg és jogilag ért hátrányos megkülönböztetést az MT alapján orvosolnia kell a kormánynak.