Belgrádi egyeztetés

A szerbiai és a jugoszláv politikai élet két kulcsszemélyisége – Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök és Zoran Djindjics szerb kormányfő – pozícióit erősítendő az országot járja az élesedő politikai küzdelemben.
Kostunica kraljevói beszédében azzal vádolta meg a szerbiai belügyminisztériumot – közvetve Djin-djics kormányát –, hogy képtelen sikeresen felvenni a harcot a szervezett bűnözéssel. Mihajlovics belügyminiszter reakciója nem sokat késett: az államfő vádjait visszautasítva feltette a kérdést, ki segített hozzá annak idején a nyomok eltüntetéséhez. Bozsidar Djelics pénzügyminiszter lapnyilatkozatban jelentette be, abban a percben lemond tisztségéről, ha bizonyítást nyer, hogy a korrupció a kormányban is fellelhető. Egyelőre azonban, tette hozzá, ennek semmi jele sincsen. Ha ilyen vádak elhangzanak, bizonyítékok is kellenek hozzá. „Kormányátalakítás, választások, bármi, csak minél előbb”, fogalmazott a pénzügyminiszter, aki úgy értékelte, hogy az eddigi válság nem hatott ki a reformfolyamatra, ám ha elhúzódik, gazdasági következményei súlyosak lesznek.
Közben Djindjics is, Kostunica is elismerte, hogy a napokban négyszemközti tárgyalásokat folytatott a politikai válság áthidalásáról. Mint a szerb miniszterelnök fogalmazott: megállapodtak abban, hogy a politikai stabilitás a reformok végrehajtásának előfeltétele. A feszültség azonban ezt követően sem igen csillapodott. Hacsak nem vesszük annak Kostunica azon kijelentését, hogy pártja nem fog sem kormányátalakítást, sem bizalmi szavazást kezdeményezni – ez is a megegyezés része volt –, amit azonban tüstént meg is cáfolt Marsicsanin szerb parlamenti elnök, Kostunica Szerbiai Demokrata Pártjának (DSS) vezetőségi tagja, aki szerint ha nem lesz megállapodás a kormány átalakításáról, a DSS kezdeményezi a bizalmatlansági szavazást. Alekszander Popovics, a DSS egyik vezetője úgy fogalmazott, hogy a pártja nemcsak személycseréket, hanem a szerb kormány lényegi megreformálását követeli.
A két vezető DOS-politikus abban is megállapodott, hogy a jövő héten tanácskozásra hívják össsze a DOS elnökségét, hogy felkutassák a válság megoldását. A DSS politikai offenzívájának első áldozata Milan Szt. Protics, Jugoszlávia washingtoni nagykövete, Djindji-csékhez közelálló politikus lett, aki „nem képviselte méltóképpen hazáját”. Értesülések szerint hazahívásáról szóló szövetségi kormánydöntést Kostunica kabinetjében hozták meg.
*
Szonja Biszerko, a szerbiai Helsinki Bizottság elnöke azt a szenzációs nyilatkozatot tette, hogy annak idején a szerbeket Knin térségéből szervezetten telepítették ki, mielőtt még a Vihar fedőnevű horvát offenzíva elkezdődött volna. Arkan csapatai kergették el őket otthonaikból. Az egész akcióról már korábban megállapodtak a szerbek a horvátokkal, a horvátok a bosnyákokkal, az amerikaiak a horvátokkal. Sok a titkolt részlet, amelyekre majd a hágai törvényszék deríthet fényt, mondta Biszerko asszony.

Amíg mi élünk, Karadzsics is élni fog. Ezt állt azon a nagy transzparensen, amelyet a belgrádi Crvena zvezda szurkolói feszítettek ki Leverkusenben a szerdai a Bayer–Zvezda labdarúgó-mérkőzés előtt. Belgrád központjában egyébként lehet vásárolni olyan trikót, amelyen a hágai körözött képe látható a következő felirattal: A szerb hős. Ezt a trikót a szerb szurkolók nemcsak Jugoszláviában, hanem a külföldi meccseken is büszkén viselik.