Magyarország véghezvitte, ami csak keveseknek sikerült: azzá lett, ami lenni akart. Szabad, független, erős, gyarapodó nemzet – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a központi állami ünnepségen mondott beszédében. A kormányfő úgy vélekedetett: a millenniummal lezártuk a hosszú, beteg, nagyképű és keserves huszadik századot, amely azzal fenyegetett, hogy folytatódni fog, s a jövőnk is a régi marad. – Az előttünk feltáruló század kiváló alkalom, hogy éljünk, hogy fiatalok legyünk, és hogy magyarok maradjunk – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: egy új korszakot az emberek lelkületének és gondolkodásának megváltozása, a lelkek emelkedése, a közös bizalom, a jövőbe vetett remény és az ebből fakadó erő indít el. Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a jövőben az egyesült Európában a magyarok függetlenségüket védve és nemzeti büszkeségüket megőrizve vesznek majd részt. Kijelentette azt is: végrehajtjuk a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését, mert a jövő nem ismer határokat. Hozzátette: magyarnak születni emelkedő, erős, polgárait megvédeni képes, megbecsült nemzethez tartozást jelent majd.
A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg tegnap délelőtt Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami megemlékezés. A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. Jelen volt a zászlófelvonáson a kormány több tagja, és megjelentek a pártok, a történelmi egyházak, valamint a diplomáciai testületek képviselői is.
A központi állami ünnepségen a Parlament előtt 212 fiatalt – 185 férfit és 27 nőt – avattak tisztté tegnap délután. A végzős hallgatók közül 13-an kitüntetéses oklevéllel, azaz főhadnagyi rendfokozattal fejezték be egyetemi, illetve főiskolai tanulmányaikat. Az ünnepség 15 történelmi zászló bevonulásával kezdődött. A tisztavatási ceremóniát követő beszédében Szabó János honvédelmi miniszter emlékeztetett: az esküt tett tisztek az ország színe előtt a köztársaság legfőbb közjogi méltóságai jelenlétében fogadták meg azt, hogy az ország függetlenségét életük árán is megvédik. A múlt évben megkezdett, az állomány életkörülményeit biztosító objektumok felújítása terén komoly előrehaladás történt. Ezt a munkát tovább kívánjuk folytatni – jelezte Szabó János.
A miniszteri beszéd után a tisztek díszmenete következett, majd Mádl Ferenc köztársasági elnök testületi zászlót adományozott a belügyi tárca alá tartozó nemzeti lovas díszegységnek.
A díszegység felvonulása után ezer általános iskolás gyermek előadásában csendült fel a millenniumi óda.
*
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartott Szent István-napi ünnepség iránt ezúttal csekély érdeklődés nyilvánult meg, a korábbi évekhez viszonyítva. Sokkal kevesebben voltak az FKGP, az MSZP és az SZDSZ által felállított sátraknál is, jóllehet Torgyán József külön tartott beszédet, Kovács László és Szent-Iványi István pedig a saját pártjaik által rendezett fórumon vettek részt.
Az Árpád-emlékműnél Szili Katalin mondott beszédet. Az Országgyűlés alelnöke történelmi visszapillantásában egyebek közt emlékeztetett arra, hogy az elmúlt bő másfél évszázad történelmi fordulatai gyakran kényszerítették az egymást váltó nemzedékeket elődeik megtagadására. Az ünnepi beszédet követően átadták Csongrád Megye Közgyűlésének alkotó-díjait, majd Trogmayer Ottó régészprofesszor leleplezte Mészáros Mihály alkotását, az Anonymus szobrot.
A pártok közül kétség kívül az FKGP Csongrád megyei szervezete állította fel a legnagyobb sátrat, de Torgyán beszédére már nem voltak annyian kíváncsiak, mint azt korábban tapasztalhattuk. A kisgazdapárt elnöke, miután hosszasan méltatta Szent István érdemeit, arról is szólt, most újabb vérszerződésre van szükség, hogy a magyar föld ne kerülhessen idegenek tulajdonába. Ugyanakkor kiemelte, Magyarországon a vidéki polgárok csak akkor számíthatnak sorsuknak jobbra fordulására, ha az FKGP kormányzati tényező lesz a jövőre esedékes választások után is.
*
A MIÉP több tízezres hallgatóság előtt rendezte meg Szent István-napi ünnepségét a margitszigeti Atlétikai Centrumban. A vezérszónok, Csurka István a magyarság megmaradása mellett szállt síkra, amihez szerinte feltétlenül szükséges az MSZP és az SZDSZ még négy évi háttérben tartása. – A legfőbb feladat ezt az 1945-ben ránk telepített, idegenség szolgálatába állított réteget eltávolítani a hatalom közeléből – hangsúlyozta a MIÉP elnöke. Csurka István élesen bírálta azt az évtizedek óta fennálló status quót, amely nem veszi figyelembe a nemzetállamok érdekeit, hanem csak az egyén egoista akaratát. Véleménye szerint a magyar megmaradásnak szüksége van a minél nagyobb MIÉP-jelenlétre az Országgyűlésben. S bár legfőbb célként a nemzeti pártok abszolút többségét jelölte meg, 2002-ben erre sajnos nincsen sok esély – hangoztatta. A MIÉP nyíltan kimondja, hogy a tömegtájékoztatást is uraló pénzoligarchiának meg kell törni a hatalmát, amely csak a pénzen keresztül lehetséges, vagyis az igazságos közteherviselés bevezetésében, mindenkinek vagyonához mért megadóztatásban. Hozzátette: a társadalmi igazságosságot, amelyet a MIÉP képvisel, nem lehet antiszemitizmusként és rasszizmusként felfogni, a „szociálliberális maharadzsáktól” azért kell elvonni a pénzt, hogy megtörjük hatalmukat.
*
A nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében Kovács László, az MSZP elnöke a budapesti Óhegy parkban. Úgy fogalmazott: „történelmünk egyik megszívlelendő tanulsága, hogy nem lehetünk sikeresek nemzeti összefogás nélkül”. Kitért arra is: egy demokratikus jogállamban a kormány nem uralkodik, hanem szolgál, és nem terjeszti ki mindenre a hatalmát. – Nem az ország képét, hanem az országot kell építeni – hangoztatta az ellenzéki politikus. Kijelentette: „nem üres kézzel csatlakozunk Európához, hiszen az elmúlt tíz évszázadban sokat tettünk az egyetemes fejlődésért”.
– Tudnunk kell, hogy súlyunkat és szerepünket a világban nem elsősorban a múltunk, hanem a gazdasági, tudományos, illetve kulturális teljesítményünk adja – mondta.
A nemzet egységesítésére szólított fel közleményében Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnökjelöltje. A politikus hangsúlyozza: egy ország csak akkor állhatja a történelmi viharokat, ha képes az öszszefogásra, a nemzet egyesítésére. – Történelmünk pozitív korszakai mindig azokra az időszakokra tehetők, amikor a haza és a haladás gondolata győzedelmeskedett az intolerancia, a többség vagy kisebbség zsarnoki uralma felett – fogalmaz Medgyessy. Felhívja a figyelmet: Szent István Európa főáramába helyezte országát, és ez a lehetőség ezer év után ismételten visszatért.
*
A hivatalos politika kisajátítja az ünnepet, amelyet egyúttal közönséges Fidesz-kampányrendezvénnyé silányítanak – mondta vasárnap Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a párt Csepelen tartott politikai nagygyűlésén. A szónok beszédében egyebek mellett a Fidesz-kormány egyházpolitikáját, a Szent Korona Esztergomba történő szállítását bírálta. Thürmer Gyula azt követelte: „állítsák le a katolikus propagandát, és hagyjanak fel az egyház és az állam összevonásával.”
Az elmúlt napokban számos felvidéki magyar helységben emlékeztek meg Szent Istvánról. Szentpéteren Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök celebrált ünnepi szentmisét, majd a felvidéki magyar keresztény egyházak nemzetiségmegtartó szerepéről hallgattak meg előadást a falu lakói. Nagymegyeren Szent István korábban felavatott szobránál tartottak ünnepségeket, Nagykaposon a Csemadok városi szervezete állított monumentális Szent István-szobrot. A horvátországi magyarság központi millenniumi ünnepségét Eszéken tartották. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége által szervezett ünnepségen népviseletbe öltözött fiatalok sorfala között vitték az ünnepség színhelyére azt a millenniumi zászlót, amelyet Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára adott át még májusban Szentlászlón. Ötmillió forinttal támogatja a magyar kormány a Millenniumi Vallási Alapból az egyik leghíresebb felvidéki magyar műemlék, a deáki templom felújítását. Ebben a Vágsellyéhez közeli faluban őrizték a legrégibb összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti Beszédet. A templombelső és a freskók egy részének felújítását az idén kezdték el.
kézilabda Bajnokok Ligája
A Szeged két klasszisteljesítménnyel nyert Dániában a Bajnokok Ligájában
