Egymilliárdos szlogen

A Magyar Reklámszövetség etikai bizottsága sem tud segíteni a szocialistáknak abban, hogy kisajátítsák a Magyarország mindannyiunké szókapcsolatot.

Vagyis egyre valószínűbbnek látszik, hogy a Happy End nem fog hozzájárulni az MSZP kampányának költségeihez egymilliárd forinttal. Ennyire taksálják ugyanis a szocialisták azt, hogy a kijelentést szerzői jogvédelem alá tartozó szlogennek minősítették, és ekként állításuk szerint először mondták ki a jelmondatot: Magyarország mindannyiunké. A reklámszövetség etikai bizottsága viszont úgy döntött, nem kompetens politikai jelszavak dolgában. Most már végleg elmondható: uborkaszezoni attrakció, szimpla balhé lett az egész MSZP-s kártérítési igény.

A milliárdra taksált szlogen mindenesetre komoly reményekkel kecsegtet mindannyiónkat Magyarországon. Ha a szocialisták hatalomra jutnának hazánkban, valószínűleg jól megfizetett szellemi teljesítménynek számít majd a politikai szlogengyártás. A választásokra készülve az MSZP berkein belül vajon mennyit adnának már most az El a kezekkel Magyarországtól! jelmondatért?

Komolyra fordítva a szót: ha a verbális kreativitást így felértékelik a szocialisták, akkor itt a munkásosztály megint nem fog a paradicsomba menni. A szocialisták jóvoltából nekik itt megint nem jut a húsoskondérból, az egyetlen fehérgalléros szellemi elitnek viszont itt lesz a kánaán. Gondoljuk csak el, mennyire felértékelődnek újra a milliárdra taksált szlogen segítségével hatalomra jutó szocialista kormány vezette országban azon szellemi teljesítmények, amelyek milliárdosokká tették az egykori elvtársakat.

Egyébként pedig teljesen egyértelmű: az a szellemi produktum, amivel a szocialisták a Magyarország mellé rakták azt, hogy mindannyiunké, nem ér annyit, mint amennyit annak idején a Kőbányai Gyógyszergyárban kifizettek a Cavinton az emlékezést állítólag serkentő gyógyszer kifejlesztéséért, amely készítmény gyártósorának megvalósítását oly büszkén jelentette be Medgyessy Péter pénzügyminiszterként a nyolcvanas évek végén az Országgyűlésnek.

Vagyis ezzel a milliárdos szlogenperpatvarral a szocialisták arcul csapták a magyar értelmiséget is, mert gyanítható: nem lesznek milliárdos honoráriumok sem a szegénységet kutató szociológiai tanulmányokért, sem a haszonnal kecsegtető találmányokért.

Szili Katalin szerint a Happy Endnek azért is le kellene szurkolnia az egymillárd forintot az MSZP pénztárába, mert a szókapcsolatot miután azt az MSZP szlogenként felhasználta, általánosan elismertté, reklámjellegű megjelöléssé tette egy, vele azonos fogyasztói körben mozgó gazdasági társaság a sajátjaként használja. A szocialistáknak ezt a fogyasztói kört is le kéne védenie a választópolgárok megjelölésére. Hiszen a fogyasztónak (választópolgárnak) pontosan tudnia kell, hogy ha majd voksol a szlogentulajdonosok között, ki mivel próbálja etetni, és a mellékhatások tekintetében kihez forduljon. Vagy kapjon-e be egy Cavintont a felejtés ellen.

Nem igaz ma már, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van, így aztán még az is lehet, hogy ez a harc lesz a végső!

Ez utóbbi szlogent is sürgősen védessék le!