Éleződő hatalmi harc

A szerb kormányfő sajtónyilatkozatban kijelentette: világosan ki kell mondani, létezik-e bizonyíték arra, hogy valaki a kormányból együttműködik a maffiával. Ha igen, akkor meg kell mondani, ki az. Ellenkező esetben azt kell megállapítani, ki terjeszt dezinformációkat, s azt felelősségre kell vonni, hangoztatta Djindjics.

Mint emlékezetes, két héttel ezelőtt meggyilkolták a titkosszolgálat egyik volt vezetőjét, Momir Gavrilovicsot, aki néhány órával korábban Kostunica államfő hivatalában járt, s ott az elnök munkatársainak állítólag a jelenlegi szerb hatalom és az alvilág kapcsolatairól tárt fel tényeket. De ki gyilkolta meg Gavrilovicsot? A gyanút természetesen igyekeztek arra terelni, aki ellen a bizonyítatlan vádak elhangzottak. Más, szintén meg nem erősített értesülések szerint Kostunicáék egy másik titkosszolgálatot akartak szervezni, s ahhoz kerestek kádereket. A Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt cáfolta, hogy párhuzamos hatalmi gócokat igyekszik létrehozni. Bárhogy is van, az egész Gavrilovics-ügyet a Kostunica és Djindjics köré tömörült politikai erők hatalmi harcának szemszögéből kell vizsgálni.

A Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Párt további erősödésével amelyhez tömegesen csatlakoznak a nemzeti büszkeségükben sebzett vagy karrierista szocialisták és radikálisok mindinkább a nacionalista szélsőségek felé sodródik, s duzzadó erejéhez mérten növekszik hatalmi étvágya is. A szocialisták és a radikálisok közvetett visszatérése a hatalomba vagy annak közelébe veszélyezteti a reformokat. Sokan máris a visszarendeződésre figyelmeztetnek.

Elutasította a népirtás és az emberiség elleni bűncselekmények vádját a hágai törvényszék előtt Vidoje Blagojevics, a boszniai szerb hadsereg ezredese, akit egy héttel ezelőtt fogtak el a nemzetközi erők Bosz-niában. A vádirat szerint Blagojevicsnak a drinai hadtest egyik dandárja parancsnokaként köze volt a srebrenicai muzulmánok 1995-ös lemészárlásához. Mint közölték, együtt ítélkeznek felette, valamint Dragan Obrenovics és Dragan Jokics alezredesek felett, akik ellen hasonló a vád: a parancsnokságuk alatt levő egységek elűzték a bosnyák lakosságot, közben gyilkosságokat követtek el, szisztematikusan likvidálták a srebrenicai muzulmán férfiakat, s folytatták a korábban megkezdett etnikai tisztogatást. Blagojevicset azzal is vádolják, hogy szervezett akcióval igyekezett eltüntetni a bűnjeleket.