Előretolt védelem

Izrael és Törökország magas rangú katonai vezetői már hosszabb ideje tárgyalnak egy rakétavédelmi rendszer telepítéséről, amelynek elsődleges indokaként izraeli részről Irán sikeres rakétakísérleteit hozzák fel. Tel-Aviv értékelése szerint Irán 2005-re már akár saját atomfegyverrel is rendelkezhet. Ennek elhárítására nemrégiben amerikai–izraeli–török megállapodás született radarrendszerek telepítéséről török területen, az iraki és az iráni határ közelében. Ezt követően telepítik a rakétavédelmi rendszereket, amelyek – török forrás szerint – amerikai–izraeli együttműködésben gyártott Arrow rakétákból és amerikai Patriot PAC 3 rendszerből állnak majd. Ez utóbbi korábbi változata az Öböl-háborúban vált híressé.
Ankara és Tel-Aviv régi szövetségesek, török részről mégsem álltak rá egykönnyen erre az alkura. Igaz ugyan, hogy azzal a két szomszédjával, akik ellen védekezésül szolgálna a rakétavédelmi rendszer, Törökország sincs különösebben jóban – Irakkal a kurd terroristák dédelgetése, Iránnal pedig az iszlám forradalom erőszakos exportja miatt –, az Izraellel való ilyen szoros barátság azonban mégiscsak aggályos számára, hiszen a többi mozlim ország rosszallását válthatja ki. Ezért, no meg azért is, mert a törökök tisztában vannak vele, szabódásuk hozhat is valamit a konyhára, a radar-, illetve a rakétarendszer telepítését Ankara feltételekhez kötötte. Úgy tűnik, bevált a taktika, és Törökország beleegyezéséért cserébe egy nagy lépéssel közelebb kerülhet régi álma, hadiipara felfejlesztésének megvalósításához, hogy kevésbé függjön a külföldtől roppant hadserege fegyverzetének korszerűsítésében. Washington ugyanis az új helyzetben fontolóra veszi, hogy Törökországgal közösen gyártson ilyen radar-, illetve rakétavédelmi rendszereket. Izrael kis híján helikoptereket is szállított orosz együttműködéssel, ám ezt a lehetőséget az amerikai Bell Textron nyerte el. Az izraeli ipar a török Phantomok felújításával vigasztalódhat, ezenfelül pedig szárazföldi erők 170 darab M–60-as harckocsijának korszerűsítését is elnyerte. Elképzelhető, hogy ezt a partnerséget az USA nem csupán katonai téren kívánja összekovácsolni, hanem egyéb, szintén stratégiai fontosságú területeken is, mint amilyen például az ivóvíz és az energia. Egyes elemzések szerint Oroszország és Kína az enrgiahordozókban gazdag közép-ázsiai országokra gyakorolt növekvő befolyása miatt a múlt századi „nagy játszma” reprízéből Amerikának ezúttal csak az maradt, hogy a déli Kaukázusban, illetve attól lefelé konszolidálja befolyását.