Gyengül a bővítésbe vetett hit a Balkánon, miközben Albánia közelebb került az EU-tagsághoz

Újabb fordulóval folytatódtak az Európai Unió és Albánia csatlakozási tárgyalásai Tiranában. Brüsszel ezt fontos lépésnek tartja, ugyanakkor a Nyugat-Balkánon egyre erősebben érződik a csalódottság és a kétely az uniós bővítéssel kapcsolatban.

Marta Kos, az EU bővítési biztosa részt vesz a hatodik csatlakozási konferenciát követő közös sajtótájékoztatón Brüsszelben Fotó: EU Tanács Forrás: Anadolu/AFP

Marta Kos bővítési biztos a tanácskozáson méltatta a balkáni országok között Albánia előrehaladását, a soros uniós elnökség képviseletében pedig Marie Bjerre dán Európa-ügyi miniszter vett részt az ülésen, írta az Origo.

Edi Rama albán miniszterelnök (balra), Marta Kos, az EU bővítési biztosa (2. jobbra) és Marie Bjerre, Dánia európai ügyekért felelős minisztere (2. balra), az EU elnökségét képviselve, közös sajtótájékoztatót tartanak a hatodik csatlakozási konferenciát követően Brüsszelben (Fotó: Anadolu/AFP/EU Tanács)

Edi Rama albán miniszterelnök arról beszélt: céljuk, hogy 2027-re lezárják a technikai előkészítést, ugyanakkor elismerte, hogy a teljes jogú tagságig még hosszú út vezet.

A balkáni országok egyre szkeptikusabbak

A régióban mért legújabb közvélemény-kutatások szerint Koszovóban a legerősebb az uniós tagság támogatottsága, míg Szerbiában a legalacsonyabb. Az Európai Nyugat-Balkán Intézet adatai alapján a szerb állampolgárok kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy hazája valaha is csatlakozik az unióhoz.

Elemzők figyelmeztetnek: ez a hitelességi válság gyengítheti az EU stratégiáját a térségben. Jana Mjacsenkova balkáni szakértő szerint a 2004-es bővítéshez képest a mostani folyamat túlságosan „bürokratikus és technokrata”, és már azok a civil szervezetek és fiatalok is elvesztették lelkesedésüket, akik korábban a reformok élharcosai voltak.

Magyarország példája

A konferencián bemutatták az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányát is, amely a magyar EU-tagság húsz évének gazdasági hatásait vizsgálta. A kutatás szerint 2004 és 2023 között megduplázódtak a reálbérek, a szegénység megfeleződött, és a magyar GDP egy főre jutó értéke az uniós átlag 59 százalékáról 81 százalékra nőtt. A jelentés ugyanakkor arra is figyelmeztet: a globális válságok és az ukrajnai háború lassíthatják a további felzárkózást.

Gruber Károly, Magyarország EU-képviseletének bővítési felelőse emlékeztetett: Szerbia, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina már egy évtizede ígéretet kapott a tagságra, mégis tovább húzódnak a tárgyalások.

Az Európai Bizottság októberben teszi közzé szokásos éves bővítési csomagját, amelyben részletes menetrendet és mérföldköveket határozhat meg a tagjelölt országok számára.

Borítókép: Marta Kos, az EU bővítési biztosa részt vesz a hatodik csatlakozási konferenciát követő közös sajtótájékoztatón Brüsszelben (Fotó: Anadolu/AFP/EU Tanács)