– Új, 6 milliárd eurós keretű reform- és növekedéstámogató eszközről született politikai megállapodás a Nyugat-Balkánnak. Mi győzhette meg a döntésben résztvevőket a jelentős anyagi keretű eszköz elfogadásában?
– Erről az Európai Tanács döntött – tehát a kormány- és államfők – még február elsején. A döntést megelőzően a bizottság részéről mi javasoltuk, hogy hatmilliárd euróval kell ezt az eszközt felállítani. Ennek a döntésnek látjuk most a jogalkotási munkáját befejeződni.
Az eszköznek az a lényege, hogy fel tudjuk gyorsítani a Nyugat-Balkán csatlakozását.
Ebben nemcsak az intézményi, technikai folyamatokról van szó, hanem a lényeg az, miként tudjuk minél gyorsabban gazdaságilag, szociálisan felzárkóztatni ezeket az országokat, hogy minél előbb csatlakozni tudjanak.
Az eszköz azt a célt szolgálja, hogy a forrásigényes reformokat, amiket elvárunk a régiótól el tudják végezni.
Az ilyen lépéseken keresztül már most fognak tudni részesedni a belső piac előnyeiből mindazokon a területeken, ahol átveszik az uniós szabályozást. Tehát tulajdonképpen előrehozzuk a tagság előnyeit már a csatlakozás előtt.
– Egyesek attól félnek, hogy az EU ezekkel – az egyébként üdvözölendő – lépésekkel helyettesíti a valódi bővítést. Ön jogosnak látja ezeket az aggodalmakat?
– Ezt pont fordítva látom. Józan paraszti ésszel nézve elég egyértelmű a helyzet. Az Európai Unió 14 milliárd eurót fordít most a Nyugat-Balkánra, ehhez most hozzáteszünk még hatot. Összesen megmozgatunk harmincmilliárd eurót is a Gazdaságélénkítési és beruházási terven keresztül, amit szintén a mandátumom alatt hoztuk létre.
Ez mind azt jelenti, hogy az Európai Unió egyre több forrást fordít a Nyugat-Balkán felzárkóztatására.
2027 végére az Európai Uniónak lesz egy olyan szomszédos régiója – a Nyugat-Balkán – ami folyamatosan zárkózik fel és kapcsolódik be a belső piacba, miközben egyre több területen vesz részt az EU mindennapi életében. Ez egy folyamat, amiben választ kell majd adni arra a kérdésre, hogy folytassuk-e ezt a programot vagy ne? És amikor ezt a kérdést meg fogják válaszolni, akkor arra is választ kell találni, hogy amennyiben folytatjuk ezt a programot, akkor nem lenne-e szerencsésebb, ha tetszik egyértelműbb az, hogyha mindez nemcsak a jogokkal, hanem azokkal a kötelezettségekkel is járna, ami a tagsághoz kötődik.
Szerintem tehát pont fordított a képlet. Ezekkel az eszközökkel azt próbáljuk megmutatni a tagállamok és az európai polgárok számára, hogy a bővítés már az Unió feltétlen érdeke lesz 2027-től.
– Ha már létezik egy Gazdaságélénkítési és beruházási terv, amire harmincmilliárd eurót különítettek el, miben tud mást nyújtani az új terv ahhoz képest?
– Az új terv kiegészíti a korábbit, hogy a rendkívül költséges beruházásokat, amik az uniós jogszabályok átvételéhez kellenek, fedezni tudják. Gondoljunk például az energiaszektorra, környezetvédelemre, közlekedésre – ezeket próbáljuk felgyorsítani.
Amit a Gazdaságélénkítési és beruházási terv kapcsán lehetett látni, hogy például kössük össze a nyugat-balkáni fővárosokat autópályákkal és vasúti összeköttetésekkel, vagy hogy teremtsünk egy új megbízható energiarendszert a Nyugat-Balkánon, ahol most energiaszükség van, ezeket mind folytatni fogjuk ebből a keretből.
Az első csomag megmutatta, hogy sokkal több forrásra van szükség a gyors felzárkózáshoz.
Mi ezt most megerősítjük, nem a csatlakozás elodázását, hanem mielőbbi megvalósulását reméljük.
– Ami a bővítést tágabb értelemben illeti: a közelmúltban jelentős figyelmet kapott a török médiában, hogy az Európai Néppárt a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások leállítására szólított fel. Az Európai Parlament legnagyobb frakciója szerint a csatlakozási tárgyalások helyett olyan ügyekben kellene megállapodnia, mint a vámunió. Ön hogyan látja az EU–Törökország-kapcsolatok jövőjét?
– Az Európai Unió alapvető stratégiai kérdéseit érintő ügyekben – mint például Törökország csatlakozási folyamata – egyértelműen az Európai Tanács dönt. Az, hogy a török csatlakozási folyamat egyelőre parkolópályán van, ez az Európai Tanács döntése.
Ha az Európai Parlament egyik pártja ilyen javaslatokat tesz, nyilván egy politikai álláspont, de önmagában ez nem határozza meg az Európai Tanács álláspontját. A bizottság részére az az irányadó, hogy az Európai Tanács erről mit mond.
Az Európai Tanács továbbra is tagjelöltként tartja nyilván Törökországot, ahogy mi is, és továbbra is úgy gondoljuk, hogy Törökország csatlakozási folyamata olyan ügy, ami létezik és amivel foglalkozni kell. Ezért tavaly novemberben javaslatot is tettünk Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi biztosával egy újfajta építkezésre. A csatlakozási folyamatokkal kapcsolatos elvárásokat az Európai Tanács egyértelműen megfogalmazta, így akkor fogunk tudni továbblépni, ha ezeket Törökország teljesíti.
Nem gondolom, hogy itt a választásokat megelőző felhevült politikai kampányból kellene stratégiát levonni.
Van egy javaslatunk az Európai Tanács előtt, ami révén remélem, hogy vissza tudjuk építeni azt a pozitív kapcsolatrendszert, amire mind Törökországnak, mind az Európai Uniónak szüksége van, különösen, ha körbenézünk, hogy mi történik a körülöttünk lévő régiókban. Az Európai Tanács erről várhatóan még áprilisban dönt.
Borítókép: Várhelyi Olivér európai biztos részvétele a Bosznia-Hercegovinával tartott magas szintű politikai fórumon (Fotó: Európai Unió, 2023)
