Augusztus 9-én Ukrajna a nemzetközi közösséggel együtt ünnepli a világ őslakos népeinek nemzetközi napját, amely nap az emberiség kulturális örökségéhez való hozzájárulásuk, valamint jogaikért, méltóságukért és szabadságukért folytatott küzdelmük elismerésének van szentelve – írja közösségi felületén Ukrajna budapesti nagykövetsége.
Ukrajna megerősíti elkötelezettségét az emberi jogok és az alapvető szabadságok iránt, amelyeket különösen az ENSZ Őslakos népek jogairól szóló nyilatkozata rögzít, és garantálja etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzését és fejlesztését területén, a 2021-ben elfogadott „Ukrajna őslakos népeiről” szóló ukrán törvénynek megfelelően
– olvasható a bejegyzésben, amely a továbbiakban a krími tatárokat, karaitákat és a krimcsakokat az orosz megszállás alatt érő elnyomást részletezi, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy
- ítélje el az Oroszországi Föderáció elnyomó és diszkriminatív politikáját Ukrajna őslakos népeivel szemben;
- támogassa a vonatkozó nemzetközi kezdeményezéseket, beleértve az ENSZ keretében indítottakat is;
- segítse elő a krími őslakos népek kulturális, nyelvi és szellemi örökségének védelmét;
- törekedjen jogi következtetések levonására a megszálló hatalommal szemben.
Miközben azonban „Ukrajna szolidaritását fejezi ki minden őslakos néppel, akik továbbra is küzdenek jogaikért, különösen a háború, a megszállás és az üldöztetés körülményei között”, az ország ukrán ellenőrzés alatt álló területein élő nemzeti kisebbségeinek jogsérelmeiről szemérmesen hallgatnak.
Mint arról már korábban is beszámoltunk, Ukrajnában – Brüsszel félrenézése és hallgatása mellett – komoly visszalépések tapasztalhatók a nemzeti és vallási kisebbségek jogainak terén.
A nyelvtörvény súlyos hátrányt jelent a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság számára. A 2017-ben elfogadott oktatási törvény, majd a 2019-es államnyelvtörvény szűkítette az anyanyelv használatának lehetőségeit az oktatásban és a hivatalos ügyintézésben. Mindez mára oda vezetett, hogy a magyar nyelvű iskolák csak az alsó tagozatig biztosíthatnak anyanyelvi oktatást, az állami intézményekben pedig szinte kizárólag ukrán nyelven lehet ügyet intézni.
