Brüsszel hallgat, miközben Kárpátalja szenved

Miközben újabb magyarellenes támadás rázta meg a kárpátaljai magyarságot, Brüsszel mélyen hallgat – látszólag mit sem számítanak számára a kisebbségek jogai, ha Ukrajnáról van szó. Kijev évek óta módszeresen szorítja háttérbe a magyar közösséget, ám az Európai Unió továbbra is „óriási előrelépésként” ünnepli Ukrajna kisebbségpolitikáját és csatlakozási törekvéseit.

Ursula von der Leyen, az Európai Tanács elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összeborulása Fotó: Jonas Roosens Forrás: ANP/AFP

Mintha Ukrajna kisebbségpolitikája nem lenne fontos szempont, amikor az uniós csatlakozási folyamat értékeléséről van szó – írja az Origó. Ahogy beszámoltunk róla, július 16-án késő este bejelentés érkezett a helyi rendőrséghez, miszerint kigyulladt egy templom az Ungvári járásban található Palágykomoróc településen. A helyszínre kiérkező nyomozócsoport megállapította: valaki szándékosan gyújtotta fel a bejárati ajtót, valamint a templom homlokzatára gyűlöletkeltő feliratot festett.

Kényszersorozás, emberölés, templomgyújtogatás, uszítás, megfélemlítés. Ez mind a mieinkkel, a magyarokkal történik Kárpátalján. Nem fogjuk hagyni, számíthattok ránk!

– írta a megdöbbentő eset kapcsán közösségi oldalán Orbán  Viktor miniszterelnök. A magyarellenes provokációra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy ismét berendelték Sándor Fegyirt, Ukrajna magyarországi nagykövetét, valamint a magyar állam állja felgyújtott templom helyreállításához szükséges összeget.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Ukrajnában már hosszú évek óta csorbulnak a magyar kisebbség jogai.

A Magyar Nemzet több alkalommal is beszámolt arról, hogy az ukrajnai kisebbségi jogokat korlátozó nyelvtörvények – amelyek már évek óta hatályban vannak – súlyosan érintik a kárpátaljai magyar közösséget. A 2017-ben elfogadott oktatási törvény, majd a 2019-es államnyelvtörvény szűkítette az anyanyelv használatának lehetőségeit az oktatásban és a hivatalos ügyintézésben. Mindez mára oda vezetett, hogy a magyar nyelvű iskolák csak az alsó tagozatig biztosíthatnak anyanyelvi oktatást, az állami intézményekben pedig szinte kizárólag ukrán nyelven lehet ügyet intézni.

Ukrajna semmibe veszi a nemzeti és vallási kisebbségek jogokat

Ukrajnában komoly visszalépések tapasztalhatók a nemzeti és vallási kisebbségek jogainak terén. Korlátozzák az anyanyelv használatát, és betiltották a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó ortodox egyházat. Ukrajna intézkedéseit nemzetközi fórumokon is bírálták.

Az ukrán kormány új jogszabályai szűkítik a nemzetiségek – köztük a kárpátaljai magyar közösség – anyanyelvi oktatáshoz és hivatalos nyelvhasználathoz való jogát. Emellett a vallásszabadság területén is korlátozásokat vezettek be azzal, hogy betiltották az Ukrajnai Ortodox Egyházat. A lépéseket több nemzetközi jogi fórum is illegálisnak minősítette, írtuk korábban.

Rendszeresek a durva megfélemlítések, amik már nem állnak meg a nyelvi jogok csorbításánál.

A mostani palágykomoróci eset mellett az utóbbi években a soknemzetiségű Kárpátalján több példa is volt a magyarok elleni támadásra. Ilyen volt többek között 2017-ben a vereckei honfoglalási emlékmű bűnözők által tervezett felrobbantása, majd 2018. februárban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának felgyújtására irányuló kísérlet is.

Brüsszel szerint Ukrajna mégis hatalmas lépéseket tesz a kisebbségi jogok garantálása és az EU-csatlakozás felé.

Budapest a 2017-es oktatási törvény módosítása óta következetesen bírálja Kijevet a nemzeti kisebbségeket, így kárpátaljai magyarokat korábban megillető jogok elvétele miatt. Hazánk – az Európai Bizottság által támasztott követelményekkel összhangban – azon az állásponton van, hogy Ukrajnának teljesítenie kell a Velencei Bizottság ajánlásait a nemzeti kisebbségek jogait illetően, enélkül Ukrajna nem válhat az EU tagjává.

Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták-frakció tagja 2025 januárban Marta Kos uniós bővítési biztost kérdezte arról, hogy véleménye szerint Ukrajna mennyiben felel meg a koppenhágai kritériumoknak, különösen a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén.

A biztos válaszában elmondta, hogy mind a bizottság, mind az ukrán fél számára ismert a felvetett téma, és dolgoznak rajta, hogy ez ne legyen akadálya az első alapvető klaszter megnyitásának.

Brüsszel számára sietős Ukrajna mielőbbi EU-csatlakozása

Az új ukrán kisebbségi törvény elfogadásával Ukrajna azonban az orosz agresszió árnyékában is tovább korlátozza a kisebbségi jogokat, amivel nem csupán a nem csupán a nemzetközi jogi kötelezettségeit sérti meg, de a saját pozícióját és uniós csatlakozását is veszélyezteti.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke  2025. június 26-án Brüsszelben (Fotó: NurPhoto/AFP/Jonathan Raa)

De Brüsszelt ez kevésbé érdekli. Az Európai Bizottság elnöke a júniusi EU-csúcson kijelentette: itt az ideje megnyitni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak első fejezetét, miután – mint fogalmazott – az ország „teljesítette a feladatát”. Ursula von der Leyen a tanácskozást követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:

A csatlakozási folyamat érdemeken alapul, és Ukrajna kiérdemelte, hogy továbbléphessen.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összeborulása (Fotó: ANP/AFP/Jonas Roosens)