Ukrajna semmibe veszi a nemzeti és vallási kisebbségek jogait

Ukrajnában komoly visszalépések tapasztalhatók a nemzeti és vallási kisebbségek jogainak terén. Korlátozzák az anyanyelv használatát, és betiltották a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó ortodox egyházat. Ukrajna intézkedéseit nemzetközi fórumokon is bírálták.

António Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Forrás: AFP

Az ukrán kormány új jogszabályai szűkítik a nemzetiségek – köztük a kárpátaljai magyar közösség – anyanyelvi oktatáshoz és hivatalos nyelvhasználathoz való jogát. Emellett a vallásszabadság területén is korlátozásokat vezettek be azzal, hogy betiltották az Ukrajnai Ortodox Egyházat. A lépéseket több nemzetközi jogi fórum is illegálisnak minősítette, és súlyos aggodalommal figyelte azokat.

Ukrajna lábbal tiporja a kisebbségek jogait Fotó: AFP

Ukrajna lábbal tiporja a kisebbségek jogait

A Magyar Nemzet több alkalommal is beszámolt arról, hogy az ukrajnai kisebbségi jogokat korlátozó nyelvtörvények – amelyek már évek óta hatályban vannak – súlyosan érintik a kárpátaljai magyar közösséget. A 2017-ben elfogadott oktatási törvény, majd a 2019-es államnyelvtörvény szűkítette az anyanyelv használatának lehetőségeit az oktatásban és a hivatalos ügyintézésben. Mindez mára odáig vezetett, hogy a magyar nyelvű iskolák csak az alsó tagozatig biztosíthatnak anyanyelvi oktatást, az állami intézményekben pedig szinte kizárólag ukrán nyelven lehet ügyet intézni. 

A Nézőpont Intézet elemzése is arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnában a vallásszabadság korlátozott, miután az ország betiltotta az Ukrán Ortodox Egyházat (moszkvai patriarkátus). A lépést hivatalosan az oroszbarát propaganda terjesztésének vádjával indokolták. Az ukrán állam ezt azzal indokolta, hogy a szervezet az orosz propagandát terjeszti, ám a gyakorlatban legalább száz vallási személyt tartóztattak le politikai alapon. Mindemellett egyes becslések szerint legalább 100 vallási személyt tartóztattak le politikai okokból. Ez a lépés nemcsak a vallásszabadság, hanem a lelkiismereti szabadság sérelmét is jelenti, hiszen több közösséget megfosztottak hitéletük gyakorlásának lehetőségétől. 

A nemzetközi tiltakozás sem maradt el. Az ENSZ kisebbségvédelmi jelentése szerint „a nyelvhez és vallási identitáshoz való jogok korlátozása sérti az alapvető emberi és nemzetközi jogokat”. Az Európa Tanács és az EBESZ szakértői is aggodalmukat fejezték ki, mivel a kijevi kormány több, vállalt nemzetközi kötelezettségét sem tartja be a kisebbségek védelme terén. A kárpátaljai magyarság joggal tart attól, hogy a helyi önkormányzati, oktatási és kulturális intézmények autonómiája is veszélybe kerül. Az ukrán állam ugyanis ezen korlátozó szabályozások révén olyan központosított ellenőrzést épít ki, amely a kisebbségi területeket nem hagyja önállóan működni, és ezzel az uniós kisebbségvédelmi normákat is semmibe veszi.

Borítókép: António Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)