Ukrajna Brüsszeltől függ, ez veszélyt jelent a nemzetek szuverenitására

Ukrajna működőképessége mára nagyrészt külső segítségen, elsősorban nyugati katonai és gazdasági támogatásokon múlik. Ez a kiszolgáltatottság azonban veszélyt jelent demokratikus intézményrendszer stabilitására, és lehetőséget ad arra, hogy az EU-tagság esetén is a segélyezők politikai szándékai érvényesüljenek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

Ukrajna gazdasági és politikai függetlensége az orosz–ukrán háború kitörése óta gyakorlatilag megszűnt. Ahogy arról már lapunk is beszámolt, Ukrajna működése csak nemzetközi segítséggel tartható fenn.

Ukrajna egy függő helyzetben lévő ország (Fotó: AFP)

Ukrajna, a függő helyzetben lévő ország

 A háború sújtotta Ukrajna mind gazdaságilag, mind politikailag kiszolgáltatott helyzetben van. Az ország költségvetésének döntő részét – a becslések szerint negyvenmilliárd dollárt – jelenleg nem belső bevételek, hanem nemzetközi támogatások fedezik. A nyugati katonai és pénzügyi segélyek nélkül az állam nem volna képes fenntartani sem az adminisztrációját, sem a hadseregét, sem a szociális ellátórendszerét. 

Ez a kényszerhelyzet komoly szuverenitási kérdéseket vet fel, és aláássa a demokratikus intézmények függetlenségét is.

A Nézőpont Intézet elemzése rámutatott: „nem garantált a demokratikus politikai intézmények stabilitása”, az ország irányítása pedig külső katonai és gazdasági szereplők befolyása alatt áll. A politikai döntések egyre gyakrabban a segélyezők elvárásainak megfelelően születnek meg, ami torzítja az ukrán választók és polgárok akaratának érvényesülését. Ebből fakadóan nem zárható ki, hogy Ukrajna – amennyiben teljes jogú uniós taggá válik – nem saját társadalma érdekeit, hanem a külső donorok politikai céljait képviseli majd az Európai Unió intézményeiben.

Ez a jelenség nemcsak elméleti veszély, hanem gyakorlati kockázat is az EU egységére és működésére nézve.

Egy súlyosan eladósodott, kívülről fenntartott állam uniós tagsága felveti a kérdést, hogy valójában ki gyakorolja a döntési jogot az adott tagállam nevében. Ukrajna esetében ez különösen érzékeny téma, mivel a háborús helyzetre és a külső befolyásra hivatkozva a kijevi kormányzat korábban már több alkalommal halasztotta el a demokratikus választásokat, korlátozta a sajtószabadságot, és rendeleti úton kormányozta az országot.

A magyar közvélemény mindezt komoly aggodalommal szemléli.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok csaknem kétharmada ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását. A legfőbb ellenérvek között szerepel az ország demokratikus hiányosságain túl az is, hogy egy újabb nettó kedvezményezett tagállam megjelenése tovább terhelné az EU közös költségvetését, elvonva a forrásokat a meglévő tagállamok fejlesztéseitől, köztük Magyarországétól is. Mindezek fényében kijelenthető, hogy amíg Ukrajna nem képes önállóan fenntartani magát és demokratikus intézményeinek működését, addig szuverenitása is korlátozott. Ez a korlátozott szuverenitás pedig nem maradna következmények nélkül sem Kijevben, sem Brüsszelben.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)