Ukrajna Brüsszeltől függ, ez veszélyt jelent a nemzetek szuverenitására

Ukrajna működőképessége mára nagyrészt külső segítségen, elsősorban nyugati katonai és gazdasági támogatásokon múlik. Ez a kiszolgáltatottság azonban veszélyt jelent demokratikus intézményrendszer stabilitására, és lehetőséget ad arra, hogy az EU-tagság esetén is a segélyezők politikai szándékai érvényesüljenek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

Ez a kényszerhelyzet komoly szuverenitási kérdéseket vet fel, és aláássa a demokratikus intézmények függetlenségét is.

A Nézőpont Intézet elemzése rámutatott: „nem garantált a demokratikus politikai intézmények stabilitása”, az ország irányítása pedig külső katonai és gazdasági szereplők befolyása alatt áll. A politikai döntések egyre gyakrabban a segélyezők elvárásainak megfelelően születnek meg, ami torzítja az ukrán választók és polgárok akaratának érvényesülését. Ebből fakadóan nem zárható ki, hogy Ukrajna – amennyiben teljes jogú uniós taggá válik – nem saját társadalma érdekeit, hanem a külső donorok politikai céljait képviseli majd az Európai Unió intézményeiben.

Ez a jelenség nemcsak elméleti veszély, hanem gyakorlati kockázat is az EU egységére és működésére nézve.

Egy súlyosan eladósodott, kívülről fenntartott állam uniós tagsága felveti a kérdést, hogy valójában ki gyakorolja a döntési jogot az adott tagállam nevében. Ukrajna esetében ez különösen érzékeny téma, mivel a háborús helyzetre és a külső befolyásra hivatkozva a kijevi kormányzat korábban már több alkalommal halasztotta el a demokratikus választásokat, korlátozta a sajtószabadságot, és rendeleti úton kormányozta az országot.

A magyar közvélemény mindezt komoly aggodalommal szemléli.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok csaknem kétharmada ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását. A legfőbb ellenérvek között szerepel az ország demokratikus hiányosságain túl az is, hogy egy újabb nettó kedvezményezett tagállam megjelenése tovább terhelné az EU közös költségvetését, elvonva a forrásokat a meglévő tagállamok fejlesztéseitől, köztük Magyarországétól is. Mindezek fényében kijelenthető, hogy amíg Ukrajna nem képes önállóan fenntartani magát és demokratikus intézményeinek működését, addig szuverenitása is korlátozott. Ez a korlátozott szuverenitás pedig nem maradna következmények nélkül sem Kijevben, sem Brüsszelben.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)