Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Ezt Ursula von der Leyen november 8-án, azt követően jelentette be, hogy áttekintették a tagjelölt országok felkészültségét és elfogadták a csatlakozási országjelentéseket.
Az Európai Bizottság elnöke Ukrajna kapcsán kifejtette, hogy az ország a folyamatban lévő háború ellenére jelentős előrehaladást ért el a hét csatlakozási feltételnek való megfelelés érdekében, ideértve az alkotmányos rendszer és igazságszolgáltatás reformját, a korrupció és pénzmosás elleni harcot, az oligarchákkal szembeni fellépést és az új médiatörvény elfogadását.
A kisebbségi jogokat a Velencei Bizottság is védi
A hetedik követelmény a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének olyan rendezése, amely figyelembe veszi a Velencei Bizottság (VB) ajánlásait. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor az Ukrajna csatlakozási feltételek terén történő előrehaladását elemző jelentés leszögezi, hogy bár Ukrajna tett előremutató lépéseket ezen a téren, számos kérdésben továbbra sem teljesülnek a VB ajánlásai, ezt pedig orvosolni kell. Tehát az Európai Bizottság is elismeri, hogy e követelmény kapcsán még van teendője Ukrajnának.
Budapest a 2017-es oktatási törvény módosítása óta következetesen bírálja Kijevet a nemzeti kisebbségeket, így kárpátaljai magyarokat korábban megillető jogok elvétele miatt. Hazánk – az Európai Bizottság által támasztott követelményekkel összhangban – azon az állásponton van, hogy Ukrajnának teljesítenie kell a VB ajánlásait a nemzeti kisebbségek jogait illetően, enélkül Ukrajna nem válhat az EU tagjává.
A VB azonban több olyan véleményt fogadott el az elmúlt hat évben, amely szerint a nemzeti kisebbségekre irányadó jogszabályi keret nincs összhangban Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel és a kisebbségvédelmi standardokkal. 2017-ben az ukrán parlament elfogadta az oktatási törvény, két évvel később az államnyelvtörvény módosítását. A jogszabály-módosítások a nemzeti kisebbségek korábban meglévő jogait szűkítették. A testület mindkét esetben megállapította, hogy az ukrán jogszabályok nem állnak összhangban Ukrajna nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel, mivel nem teremtettek megfelelő egyensúlyt az ukrán nyelv megerősítésének legitim célja és a kisebbségek nyelvi jogainak megfelelő védelme között. Ezt követően 2022. december 13-án az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényt. Magyar–román kezdeményezésre ez a jogszabály is a VB elé került. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete 2023 júniusában kimondta, hogy bár a jogszabály több területen előrelépést hozott, továbbra is számos kérdés van ott, ahol sérülnek a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos nemzetközi előírások. Néhány hónappal később, szeptember 21-én az ukrán parlament elfogadta a törvény módosítását, mondván, teljesíteni kívánják a VB ajánlásait, hogy ekképpen minden akadály elháruljon az ország uniós csatlakozása elől. A VB október 6–7-i plenáris ülésen elfogadott utánkövetési véleménye szerint bár a törvénymódosítás több ponton végrehajtotta a VB korábbi ajánlásait, számos esetben csak részben vagy egyáltalán nem reagált a korábbi javaslatokra, ekképpen a módosított jogszabály nem felel meg az Ukrajnát is terhelő, kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi előírásoknak.
A nemzetközi sajtó tekintélyes része korábban arról értekezett, hogy Magyarország valós ok nélkül, pusztán politikai alapon blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását, a kisebbségi jogok pedig csupán ürügyet jelentenek ehhez. Ezek a hangok a következő hetekben és hónapokban vélhetően erősödni fognak, különös tekintettel arra, hogy a magyar kormány előrebocsátotta: Magyarország blokkolja a tárgyalások megkezdését Ukrajnával, amíg a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok jogai sérülnek az országban.
Ez az álláspont ugyanakkor tökéletes összhangban van az Európai Bizottság által meghatározott követelményekkel, amelyek a Velencei Bizottság által elfogadott vélemények figyelembevételéhez kötik a hetedik, nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó csatlakozási követelményt. Márpedig a VB négy, egymást követő véleménye értelmében ezek a feltételek Ukrajna vonatkozásában egyelőre nem teljesülnek.
Ursula von der Leyen kijelentése szerint a folyamatban lévő reformoknak véget kell érniük, a még szükséges módosításokat el kell végezni a teljes megfelelés érdekében. Az Európai Bizottság Ukrajna csatlakozáshoz szükséges maradék kötelezettségei, így a kisebbségi jogokkal kapcsolatos elvárások teljesítéséről szóló jelentés 2024 tavaszára várható, illetve az uniós állam- és kormányfőknek is meg kell ezt erősíteniük.
Megoldási lehetőségek
Ukrajna számára számos lehetőség kínálkozik a problémás helyzet feloldására. Egy sajátos, magyar szempontból is támogatható megoldást éppen a VB vázolt fel, ami az EU hivatalos nyelveit (bolgár, görög, német, lengyel, román, szlovák és a magyar) és egyéb kisebbségi nyelveket (orosz, belorusz) beszélő kisebbségek közti különbségtételben rejlik. A VB szerint egy ilyen különbségtétel jogilag igazolható lehetne, figyelemmel az Ukrajna ellen folyamatban lévő orosz agresszióra. Bár az orosz nyelv védelmére vonatkozóan az ukrán alkotmány tartalmaz egy garanciális előírást, a testület szerint az orosz agresszió miatt Ukrajna egy időre jogszerűen függeszthetné fel ezt az előírást, egyben lehetővé téve a kétfajta kisebbség közti különbségtételt.
Ez lehetőséget jelent Ukrajna számára, hogy visszaállítsa az EU hivatalos nyelvét beszélő nemzetiségeket, így a magyarokat is 2017 előtt megillető nyelvi és oktatási jogokat. Ez politikai értelemben is kézenfekvő megoldásnak tűnik, hiszen ezzel Kijev gesztust gyakorolhatna az EU és az érintett uniós tagállamok, így különösen Magyarország és Románia felé, amely államok egyetértésére és támogatására szüksége van Ukrajnának ahhoz, hogy ne akadjon el az ország uniós csatlakozása.
Borítókép: Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola (Fotó: Mirkó István)
