Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Ezt Ursula von der Leyen november 8-án, azt követően jelentette be, hogy áttekintették a tagjelölt országok felkészültségét és elfogadták a csatlakozási országjelentéseket.
Az Európai Bizottság elnöke Ukrajna kapcsán kifejtette, hogy az ország a folyamatban lévő háború ellenére jelentős előrehaladást ért el a hét csatlakozási feltételnek való megfelelés érdekében, ideértve az alkotmányos rendszer és igazságszolgáltatás reformját, a korrupció és pénzmosás elleni harcot, az oligarchákkal szembeni fellépést és az új médiatörvény elfogadását.
A kisebbségi jogokat a Velencei Bizottság is védi
A hetedik követelmény a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének olyan rendezése, amely figyelembe veszi a Velencei Bizottság (VB) ajánlásait. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor az Ukrajna csatlakozási feltételek terén történő előrehaladását elemző jelentés leszögezi, hogy bár Ukrajna tett előremutató lépéseket ezen a téren, számos kérdésben továbbra sem teljesülnek a VB ajánlásai, ezt pedig orvosolni kell. Tehát az Európai Bizottság is elismeri, hogy e követelmény kapcsán még van teendője Ukrajnának.
Budapest a 2017-es oktatási törvény módosítása óta következetesen bírálja Kijevet a nemzeti kisebbségeket, így kárpátaljai magyarokat korábban megillető jogok elvétele miatt. Hazánk – az Európai Bizottság által támasztott követelményekkel összhangban – azon az állásponton van, hogy Ukrajnának teljesítenie kell a VB ajánlásait a nemzeti kisebbségek jogait illetően, enélkül Ukrajna nem válhat az EU tagjává.
A VB azonban több olyan véleményt fogadott el az elmúlt hat évben, amely szerint a nemzeti kisebbségekre irányadó jogszabályi keret nincs összhangban Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel és a kisebbségvédelmi standardokkal. 2017-ben az ukrán parlament elfogadta az oktatási törvény, két évvel később az államnyelvtörvény módosítását. A jogszabály-módosítások a nemzeti kisebbségek korábban meglévő jogait szűkítették. A testület mindkét esetben megállapította, hogy az ukrán jogszabályok nem állnak összhangban Ukrajna nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel, mivel nem teremtettek megfelelő egyensúlyt az ukrán nyelv megerősítésének legitim célja és a kisebbségek nyelvi jogainak megfelelő védelme között. Ezt követően 2022. december 13-án az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényt. Magyar–román kezdeményezésre ez a jogszabály is a VB elé került. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló testülete 2023 júniusában kimondta, hogy bár a jogszabály több területen előrelépést hozott, továbbra is számos kérdés van ott, ahol sérülnek a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos nemzetközi előírások. Néhány hónappal később, szeptember 21-én az ukrán parlament elfogadta a törvény módosítását, mondván, teljesíteni kívánják a VB ajánlásait, hogy ekképpen minden akadály elháruljon az ország uniós csatlakozása elől. A VB október 6–7-i plenáris ülésen elfogadott utánkövetési véleménye szerint bár a törvénymódosítás több ponton végrehajtotta a VB korábbi ajánlásait, számos esetben csak részben vagy egyáltalán nem reagált a korábbi javaslatokra, ekképpen a módosított jogszabály nem felel meg az Ukrajnát is terhelő, kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi előírásoknak.
A nemzetközi sajtó tekintélyes része korábban arról értekezett, hogy Magyarország valós ok nélkül, pusztán politikai alapon blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását, a kisebbségi jogok pedig csupán ürügyet jelentenek ehhez. Ezek a hangok a következő hetekben és hónapokban vélhetően erősödni fognak, különös tekintettel arra, hogy a magyar kormány előrebocsátotta: Magyarország blokkolja a tárgyalások megkezdését Ukrajnával, amíg a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok jogai sérülnek az országban.
Ez az álláspont ugyanakkor tökéletes összhangban van az Európai Bizottság által meghatározott követelményekkel, amelyek a Velencei Bizottság által elfogadott vélemények figyelembevételéhez kötik a hetedik, nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó csatlakozási követelményt. Márpedig a VB négy, egymást követő véleménye értelmében ezek a feltételek Ukrajna vonatkozásában egyelőre nem teljesülnek.
