Szerbia már nem akarja az Európai Uniót?

Míg korábban a szerb lakosság jelentős többsége támogatta az uniós csatlakozást, ez mára már nem mondható el. Ana Brnabics, Szerbia miniszterelnöke a kétnapos bledi stratégiai fórum hétfői napján úgy vélekedett: „annak ellenére, hogy az Európai Unió soha semmivel nem elégedett, az ország számára az uniós csatlakozásnak nincs alternatívája.” Az ország parlamenti képviselői hétfőn azonban határozati javaslatot nyújtottak be az Országgyűlés elé Szerbia BRICS-csatlakozásáról.

Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)

A szerbiai polgároknak az a benyomásuk, hogy az Európai Unió soha, semmivel nem elégedett. Ha egy feltételt teljesítünk, Brüsszelben újabbnál újabb követelésekkel állnak elő – mondta a kétnapos bledi stratégiai fórum hétfői napján Ana Brnabics. 

Ana Brnabics (középen) szerint Szerbia számára az uniós csatlakozásnak nincs alternatívája Fotó: Bostjan Podlogar

Szerbia miniszterelnöke hozzátette: mindennek ellenére az ország számára az uniós csatlakozásnak nincs alternatívája.

Több LMBTQ-t követel Szerbiától az EU? 

Szerbia 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét Brüsszelnek, hivatalos tagjelölti státust azonban csak 2012-ben kapott az ország. A csatlakozás lehetséges céldátumát először az Európai Bizottság nyugat-balkáni stratégiája említette meg: 2018 februárjában a bizottság lehetségesnek tartotta, hogy 2025-re Szerbia csatlakozik az Európai Unióhoz. 

Ma ez a céldátum azonban már elképzelhetetlennek tűnik.

Szerbia 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az unióval, azóta a bizottság szinte minden évben kiad egy jelentést, amelyben a szerb és az uniós jog összeegyeztetését vizsgálják. Ezt korábban egyértelmű és tárgyilagos tételek formájában lehetett nyomon követni, illetve Szerbia szépen haladt előre a feltételek teljesítésével. 2021-ben (a 2019-es, és 2020-as jelentésben) azonban 

az EP baloldali, illetve liberális frakciójának tagjai úgy módosították mindezt, hogy a szövegbe jócskán kerültek szubjektív politikai tartalmak is, például az LMBTQ kérdésköre. 

A dokumentumban a szervezet arra kérte az ország vezetését, hogy erélyesebben lépjen fel az LMBTQ-közösséggel szembeni gyűlöletbeszéd és bűncselekmények ellen. Az unió akkor nyomatékosította, elvárják az EuroPride 2022 előkészítésének támogatását, valamint a jelentés hatvanadik pontjában felszólították a szerb kormányt, hogy jogilag szabályozza az azonos neműek életközösségét, valamint a transzneműek nevének és nemének megváltoztatásának lehetőségét. 

Kevesebb üzletelés Kelettel

A szerbek Oroszországgal és Kínával folytatott külpolitikája sem túl jó ómen az EU-hoz való közeledésben. Szerbia ugyan megszavazta az orosz agressziót elítélő ENSZ-határozatokat, az Oroszországot sújtó nyugati szankciókat azonban nem támogatja. Mindez teljesen megegyezik a lakosság véleményével, ugyanis az Új Szerb Politikai Gondolat című folyóirat július végén publikált közvélemény-kutatásából kiderül: a lakosság 79 százaléka ellenzi, hogy az ország szankciókat vessen ki Oroszországra.

Az Új Szerb Politikai Gondolat című folyóirat augusztusban publikált közvélemény-kutatásából kiderül: a lakosság 79 százaléka ellenzi, hogy az ország szankciókat vessen ki Oroszországra.

A legfrissebb, 2021-es jelentésben megjegyzik, hogy Szerbia katonai kiadásai hetven százalékkal nőttek, „főként a Belaruszból, Oroszországból és Kínából történő beszerzéseknek köszönhetően”. Az unió „aggodalmát fejezi ki az Oroszországi Föderációval katonai ügyekben folytatott szoros együttműködése miatt”; 

sürgeti Szerbiát, hogy vizsgálja felül az Oroszországgal fennálló védelmi politikai kapcsolatait, és szüntessen meg minden katonai együttműködést Oroszországgal.

A nyugat-balkáni ország az utóbbi években intenzív kapcsolatot épített ki Kínával is, amelynek további löketet adott, hogy az Európa és Ázsia között húzódó új selyemúton helyezkednek el. Ennek következtében Kína beszállt Szerbia infrastrukturális és gazdasági fejlesztésébe, amelynek eredményei 

számtalan autópályavonalban, dunai hidak építésében és felújításában, a Belgrád–Budapest gyorsvasút projektben, illetve ipari beruházásokban váltak kézzelfoghatóvá. 

A jelentésben a szervezet aggodalmának adott hangot a kínai beruházások kapcsán, és felszólította Szerbiát, hogy szorítsa korlátok közé Kína üzleti tevékenységét. A bizottság „sajnálatosnak tartja, hogy a szerb kormány esetenként erőteljesebb hangsúlyt fektet a Kínával és Oroszországgal fenntartott viszonyára, mint az EU-val való kapcsolataira”.

Ha Szerbia nem kell az uniónak, jöhet a BRICS? 

Ahogyan a szerb miniszterelnök is utalt rá: míg korábban a szerb lakosság jelentős többsége támogatta az uniós csatlakozást, ez mára már nem mondható el. Az Új Szerb Politikai Gondolat már idézett felméréséből kiderül: a lakosság 46 százaléka az uniós integráció ellen, míg 43 százalék az integráció mellett tette le a voksát.

A válaszolók 54,7 százaléka már abban sem hisz, hogy Szerbia valaha tagja lehet az Európai uniónak.

A válaszadók 54,7 százaléka már abban sem hisz, hogy Szerbia valaha tagja lehet az Európai uniónak.

Az Alekszandár Vulin, Szerbia korábbi belügyminisztere által alapított Szocialisták Mozgalom képviselői hétfőn pedig határozati javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek Szerbia BRICS-csatlakozásáról.

Három évtized után a világ ismét többpólusúvá vált. Az EU-integráció kész megoldásként, és egyetlen útként való erőltetése, valamint a brüsszeli adminisztráció képmutatása, az állandó politikai zsarolás oda vezetett, hogy Szerbia polgárai végre tömegesen felismerték, hogy a Nyugat jól átgondolt manipulációjának áldozatai lettek.

„Mindennek az az eredménye, hogy a szerb polgárok csaknem kétharmada jobb és elfogadhatóbb integrációs lehetőségként tekint Szerbia BRICS-tagságára, mint az uniósra” – írta közleményében a párt.

Miért nem vesszük fel Szerbiát már holnap?

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a bledi stratégiai fórum hétfői panelbeszélgetésén az EU bővítéséről szólva kiemelte, hogy ez a folyamat erősebbé és versenyképesebbé teszi Európát. Hozzátette: az integráció lassú üteme az EU-nak ugyanolyan káros, mint az érintett országoknak. Az EU bővítése szerinte nem álom, ám összetett, olykor fájdalmas reformokkal terhelt folyamat, amely során mindenkinek el kell végeznie házi feladatait. Michel szeretné, ha 2030-ban a tagjelölt országok és az EU is készen állnának a következő bővítési körre. 

Tegnap 2030-at hallottunk. Rendben, de miért nem holnap? Mi tart vissza bennünket attól, hogy azt mondjuk, most kell felvenni minden nyugat-balkáni tagjelöltet az EU-ba ahelyett, hogy várnánk 2030-ig?

 − tette fel a kérdést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Szlovéniában. „A Nyugat-Balkánnal nagyobbak, erősebbek lennénk. Nagyobb tér lenne a gazdasági együttműködésre. Az energiabiztonság perspektívájából nézve ma ez a legfontosabb tranzitútvonal” – mondta. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy jelenleg az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva, ezért sem tűr halasztást az előrelépés a csatlakozási eljárásban. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Szijjártó Péter (@peter_szijjarto) által megosztott bejegyzés

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)