A biztos arról is beszámolt, hogy Szerbiával tárgyalásokat folytatnak a médiaszabadság javítása, a médiapluralizmus fokozása, valamint a külföldi dezinformáció elleni küzdelem terén, valamint az energiapolitika zöldítése terén.
Üzeneteink egyértelműek. Elvárjuk, hogy Szerbia igazodjon az EU energiapolitikájához, válassza szét gázágazatát és diverzifikálja energiaellátását – hangsúlyozta. Várhelyi Olivér arra is ösztönözte Szerbiát, hogy folytasson stratégiai és erőteljesebb kommunikációt az EU előnyeiről polgárai számára. – Az EU Szerbia legfontosabb politikai és gazdasági partnere, befektetője és adományozója, és továbbra is támogatja az országot az uniós csatlakozáshoz vezető úton – jelentette ki.
A Koszovó uniós csatlakozásával kapcsolatos EP-jelentésről szóló vitában Várhelyi üdvözölte, hogy Pristina elítélte Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agresszióját, és csatlakozott az EU Oroszországgal szembeni nyilatkozataihoz és szankcióihoz.
Értékelésében kiemelte, hogy az országnak többet kell tennie a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben, és hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is lassú, és ki van szolgáltatva a jogosulatlan befolyásolásnak.
Mint mondta, Koszovó tett némi előrelépést a gazdasági csatlakozási kritériumok tekintetében, és a működő piacgazdaság kialakításának korai szakaszában van. – A gazdaság a világjárvány idején ellenállónak bizonyult, mindazonáltal a régóta fennálló strukturális kihívások, mint például a széles körben elterjedt informális gazdaság, a korrupció nagymértékű elterjedtsége és a gyenge jogállamiság továbbra is akadályozza a magánszektor fellendülését – tette hozzá.
Várhelyi Olivér szerint az energiaágazat válsága a nyugat balkáni térségben továbbra is aggodalomra ad okot, ezért az Európai Bizottság egymilliárd eurós energiatámogatási csomagot terjesztett elő a régió számára, amelyből Koszovó 75 millió közvetlen költségvetési támogatást kap.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője a Szerbiáról szóló vitában felszólalva hangsúlyozta: a régió legfőbb stabilizáló ereje és kulcsországa Szerbia, ezért Belgrád mielőbbi csatlakozása Európa érdeke. Mint mondta, az ország évek óta vár előrelépésre a csatlakozási folyamatban, az uniós feltételek teljesítésére törekszik.
Ezért is érthetetlen a Szerbiáról szóló, szokatlanul provokáló és kritikus uniós parlamenti jelentés, amely alaptalanul, már-már hungarofóbiáról tanúskodva támadja Magyarországot is. Az ideológiai alapú bírálatok alapvetően rendíthetik meg Szerbia integrációs perspektíváit és az uniós intézményekbe vetett bizalmat is
– hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint az Európai Parlament a konstruktív együttműködés helyett rombolja a Szerbiához fűződő viszonyát, éppen most, mikor a térség stabilitása különösen felértékelődött az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a migrációs nyomás miatt.
Hangsúlyozta, hogy a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására van szükség a geopolitikai feszültségek erősítése helyett.
Deli Andor fideszes EP-képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy korábban az Európai Parlament volt az az uniós intézmény, amely a leghatározottabban törekedett a csatlakozási folyamat felgyorsítására, valamint a Szerbia és az EU közötti kölcsönös bizalom és tisztelet erősítésére, ami azonban sohasem zárta ki a jóindulatú bírálatok megfogalmazását sem, ha azt a körülmények indokolták. Véleménye szerint a kölcsönös bizalom és tisztelet azonban immáron ritka madárrá vált az Európai Parlamentben, és aggályát fejezte ki, hogy az EP jelentése elfogult tartalmával, túlzóan kritikus megfogalmazásaival maradandó kárt fog okozni a Szerbia és az Európai Parlament közötti kapcsolatokban.
Borítókép: Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia–német javaslat elvetését és a béketárgyalások felfüggesztését követelték a szerb vezetéstől (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)
