Parázs vita Szerbia uniós csatlakozásáról az Európai Parlamentben

Várhelyi Olivér uniós biztos szerint komoly probléma, hogy Belgárd nem csatlakozik az oroszok elleni szankciókhoz.

Belgrád, 2023. március 7. Szerb zászlót visz a kezében egy tüntetõ a koszovói béketárgyalások elleni tiltakozáson Belgrádban 2023. március 7-én. A tiltakozók a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslat elvetését és a béketárgyalások felfüggesztését követelték a szerb vezetéstõl. MTI/AP/Darko Vojinovic Fotó: Darko Vojinovic

Az elmúlt év nem volt kihívásoktól mentes az Európai Unió és Szerbia kapcsolatai terén, az unió érdeke azonban, hogy továbbra is elkötelezett maradjon, és támogassa az országot az uniós csatlakozáshoz vezető úton – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban.

A Szerbiáról szóló tavalyi éves jelentést is megvitató európai parlamenti plenáris ülésen a magyar biztos elmondta: a csatlakozási tárgyalások általános üteme továbbra is attól függ, hogy Szerbia milyen eredményeket ér el a jogállamiság területén. 

Várhelyi szerint komoly problémának számít az, hogy Belgrád nem csatlakozik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához az Oroszországgal szembeni szankciókkal összefüggésben. 

Az Európai Bizottság célja, hogy szerb partnereivel ezen cél érdekében dolgozzon – tette hozzá.

Üdvözölte azonban, hogy a szerb kormány időben elfogadta az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó tavalyi alkotmánymódosításokat végrehajtó jogszabályt, ami fontos előrelépés a jogállamiság e területén. Méltatta Belgrád közelmúltbeli lépéseit az uniós vízumpolitikához való igazodásra az EU-ba irányuló illegális migráció szempontjából kockázatot jelentő hat ország állampolgárait illetően. Mint mondta, további pozitív fejleménynek számít a piactorzító közbeszerzési jogszabályok eltörlése.

Ami a Koszovó–Szerbia-párbeszédet illeti, Várhelyi Olivér üdvözölte a kapcsolatok normalizálását kezdeményező megállapodás létrejöttét a vezetők között, de felhívta a figyelmet, hogy az egyezményben szereplő rendelkezéseket haladéktalanul végre kell hajtania mindkét félnek.

A biztos arról is beszámolt, hogy Szerbiával tárgyalásokat folytatnak a médiaszabadság javítása, a médiapluralizmus fokozása, valamint a külföldi dezinformáció elleni küzdelem terén, valamint az energiapolitika zöldítése terén.

Üzeneteink egyértelműek. Elvárjuk, hogy Szerbia igazodjon az EU energiapolitikájához, válassza szét gázágazatát és diverzifikálja energiaellátását – hangsúlyozta. Várhelyi Olivér arra is ösztönözte Szerbiát, hogy folytasson stratégiai és erőteljesebb kommunikációt az EU előnyeiről polgárai számára. – Az EU Szerbia legfontosabb politikai és gazdasági partnere, befektetője és adományozója, és továbbra is támogatja az országot az uniós csatlakozáshoz vezető úton – jelentette ki.

A Koszovó uniós csatlakozásával kapcsolatos EP-jelentésről szóló vitában Várhelyi üdvözölte, hogy Pristina elítélte Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agresszióját, és csatlakozott az EU Oroszországgal szembeni nyilatkozataihoz és szankcióihoz. 

Értékelésében kiemelte, hogy az országnak többet kell tennie a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben, és hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is lassú, és ki van szolgáltatva a jogosulatlan befolyásolásnak.

Mint mondta, Koszovó tett némi előrelépést a gazdasági csatlakozási kritériumok tekintetében, és a működő piacgazdaság kialakításának korai szakaszában van. – A gazdaság a világjárvány idején ellenállónak bizonyult, mindazonáltal a régóta fennálló strukturális kihívások, mint például a széles körben elterjedt informális gazdaság, a korrupció nagymértékű elterjedtsége és a gyenge jogállamiság továbbra is akadályozza a magánszektor fellendülését – tette hozzá.

 Várhelyi Olivér szerint az energiaágazat válsága a nyugat balkáni térségben továbbra is aggodalomra ad okot, ezért az Európai Bizottság egymilliárd eurós energiatámogatási csomagot terjesztett elő a régió számára, amelyből Koszovó 75 millió közvetlen költségvetési támogatást kap.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője a Szerbiáról szóló vitában felszólalva hangsúlyozta: a régió legfőbb stabilizáló ereje és kulcsországa Szerbia, ezért Belgrád mielőbbi csatlakozása Európa érdeke. Mint mondta, az ország évek óta vár előrelépésre a csatlakozási folyamatban, az uniós feltételek teljesítésére törekszik.

Ezért is érthetetlen a Szerbiáról szóló, szokatlanul provokáló és kritikus uniós parlamenti jelentés, amely alaptalanul, már-már hungarofóbiáról tanúskodva támadja Magyarországot is. Az ideológiai alapú bírálatok alapvetően rendíthetik meg Szerbia integrációs perspektíváit és az uniós intézményekbe vetett bizalmat is

– hívta fel a figyelmet.

Véleménye szerint az Európai Parlament a konstruktív együttműködés helyett rombolja a Szerbiához fűződő viszonyát, éppen most, mikor a térség stabilitása különösen felértékelődött az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a migrációs nyomás miatt. 

Hangsúlyozta, hogy a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására van szükség a geopolitikai feszültségek erősítése helyett.

Deli Andor fideszes EP-képviselő felszólalásában arról beszélt, hogy korábban az Európai Parlament volt az az uniós intézmény, amely a leghatározottabban törekedett a csatlakozási folyamat felgyorsítására, valamint a Szerbia és az EU közötti kölcsönös bizalom és tisztelet erősítésére, ami azonban sohasem zárta ki a jóindulatú bírálatok megfogalmazását sem, ha azt a körülmények indokolták. Véleménye szerint a kölcsönös bizalom és tisztelet azonban immáron ritka madárrá vált az Európai Parlamentben, és aggályát fejezte ki, hogy az EP jelentése elfogult tartalmával, túlzóan kritikus megfogalmazásaival maradandó kárt fog okozni a Szerbia és az Európai Parlament közötti kapcsolatokban.

Borítókép: Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia–német javaslat elvetését és a béketárgyalások felfüggesztését követelték a szerb vezetéstől (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)