Borisz, a trónkövetelő

Borisz Könyves Kálmán királyunk el nem ismert fia, akinek édesanyja Eufémia, Vlagyimir kijevi fejdelem lánya, Könyves Kálmán második felesége volt.

Borisz, a trónkövetelő

Könyves Kálmán király el nem ismert fiúgyermeke, Borisz 1113-ban Kijevben született. A krónikák negatív képet festettek róla, mert többször is megpróbálta megszerezni a trónt, ám mindannyiszor sikertelenül. 

Borisz, a trónkövetelő

Borisz Könyves Kálmán fia volt-e?

Ha azonban Borisz tényleg Árpád-házi herceg volt, ahogy ő állította magáról, akkor  jogos lett volna a trónigénye.

Könyves Kálmán 1116-ban hunyt el, akit István nevű fia követett a trónon. Borisz 1130-ban Kijevből – ahol gyermekkorát töltötte – Bizáncba ment II. Joannes császárhoz, hogy személyében támogatót szerezzen trónigényéhez. 

A császár barátságosan fogadta, hozzáadta unokahúgát feleségül, de nem támogatta a trónkövetelésben. 

Ezért Borisz 1132-ben betört  az országba lengyel támogatókkal, hogy a friss uralkodót, Vak Bélát letaszítsa a trónról. A lengyelek azért támogatták, mert németellenes koalíciót akartak létrehozni, Vak Béla pedig jóban volt velük. A Sajó-völgyi csatában Borisz vereséget szenvedett Vak Bélától és osztrák szövetségeseitől. 

Könyves Kálmán szobra a Parlamenten.

Második kísérlet a trón megszerzésére

A következő kísérlete a trón megszerzésére 1145-ben, II. Géza uralkodása alatt zajlott. Ekkor III. Konrád támogatásával bajor és osztrák területen zsoldosokat toborozhatott. 1146-ban Borisz csapataival betört az országba és elfoglalta Pozsonyt. II. Géza visszafoglalta a várat Belos bánnal együtt és a Fischa melletti csatában legyőzte Boriszt.

Amikor keresztes hadjáratba tartva III. Konrád császár és VII. Lajos francia király átvonult Magyarországon, Borisz ezt is jó alkalomnak tekintette arra, hogy megpróbálja ismételten elfoglalni a trónt. Elvegyült a francia kereszteslovagok közöt, de II. Géza azt akarta, hogy adják ki neki Boriszt, megkötözve. Erre a francia király azt válaszolta, ezt nem fogja megtenni.

Ahogy Borosy András történész 1996-ban idézte a Hadtörténeti Közleményekben, a francia király ezt írta: „Tudja meg a király, hogy a király háza olyan, mint a templom, lába, mint az oltár, hogyan adhatnák ki megkötözve azt, aki a király házába úgy menekült, mint a templomba, és úgy borult a király lábához, mint az oltárhoz?” Így nem is adták ki.

Hivatalosan nem támogatta egyik uralkodó sem, de végül Lajos magával vitte Boriszt Bizáncba, abban bízva, hogy jó szolgálatot tehet neki, mint Bizánc szövetségese. 1150-ben Borisz egy bizánci seregrésszel ismét betört Magyarországra, de amikor vereséget szenvedett, visszamenekült Manuel, a bizánci császár táborába. Ez volt az első alkalom a magyar történelemben, hogy bizánci trónkövetelő bizánci sereggel érkezett hazánkba.

III. Konrád átvonul Magyarországon (Forás: Képes Krónika, ujkor.hu)

Magyarország Borisz korában

Milyen volt ekkoriban Magyarország? Erről Freisingi Ottó számolt be krónikájában. A német krónikás leírása szerint az ország mintegy hetven vármegyére tagolódik, lakossága pedig többnyire sátrakban és kunyhókban él. A király hatalma korlátlan: minden székhely jövedelmének kétharmada a királyi kincstárat gazdagítja, míg csupán egyharmad része illeti meg a comest (ispánt). Ebben a hatalmas kiterjedésű birodalomban az uralkodón kívül senki sem bocsáthat ki pénzt, és vámot is csak ő szedhet. 

Borisz 1155-ben hunyt el, Freisingi Ottó krónikás szerint egy fegyveres összecsapásban egy kun vagy szittya vitéz nyila ölte meg. Kalandor volt-e vagy jogos trónkövetelő? Ez sajnos már nem fog kiderülni. Ahogy az sem, hogy a szerencsétlen sorsú királyfinak, vagy céljáért mindent feláldozni kész törtetőnek láthatjuk őt. 

Borisz a Képes Krónikában:

Minthogy a magyarok mindig pártoskodnak, és gyakran ok nélkül is változást kívánnak, sokan az urak közül trónkövetelőt hívtak az országba. Üzenetet küldtek Boricsnak, akit Kálmán király fiának tartottak, hogy jöjjön sereggel Magyarországra, mert a nép itt mindjárt melléje áll. Borics pedig rutén és lengyel segítséget szerzett, és nagy sereggel eljött az ország határára. Ezalatt a király is összegyűjtötte seregét. De ebben a királyi seregben sokan Borics pártján állottak, és egyre bujtogatták a többieket Béla király ellen. Megelégelte ezt a király, gyűlést hívott össze, és azt kérdezte az összegyűlt uraktól: – Fattyú-e Borics, vagy Kálmán király fia? A király igazi hívei erre azt felelték: – Bizony mondjuk, hogy Borics fattyú, és nem méltó a magyar koronára.

Borisz, a trónkövetelő:

1. nem ismerte el fiának Könyves Kálmán,

2. háromszor próbálta sikertelenül magához ragadni a hatalmat,

3. és ő volt az első olyan trónkövetelő, aki bizánci segítséggel tört be Magyarország területére.