– Egyelőre úgy tűnik, hogy a rivális Kelet a globális Dél segítségével a vártnál gyorsabban fog felemelkedni. A világkereskedelem egy része a jövőben már nem kizárólag dollárban fog folyni, hanem a BRICS-országok közös valutájában is. Ez jelentősen meggyengíti a dollár erejét. Határozottan úgy tűnik, mintha ismét blokkosodás felé haladna a világ – mondta a Magyar Nemzetnek Máthé Réka Zsuzsánna, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
A kutatót a BRICS-államok június elejei, dél-afrikai külügyminiszteri tanácskozása kapcsán kérdeztük, amelyen kiemelkedő szerepet kapott az új közös valuta kérdése, amely a tagállamokat megvédheti az olyan szankciók hatásaitól, amelyeket nemrég például az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió is kivetett Oroszországgal szemben. A lehetséges BRICS-valutát azért hoznák létre, mert Washington gazdasági kényszerítő politikája miatt világszerte egyre több ország távolodik el az amerikai dollárban folytatott kereskedelemtől.
Mi az a BRICS?
A BRICS betűszó öt jelentős feltörekvő gazdaság társulását foglalja magában: Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság. A BRICS-tagállamok a világ népességének több mint 40 százalékát és a globális GDP mintegy 31,5 százalékát adják. A Bloomberg elemzése szerint, míg a G7- és a BRICS-országok 2020-ban egyformán járultak hozzá a globális gazdasági növekedéshez, a nyugati vezetésű blokk teljesítménye az utóbbi időben csökkent. A G7-ek 2028-ra várhatóan már csak a világgazdaság 27,8 százalékát teszik ki, míg a BRICS-ek a 35 százalékát.
Az elmúlt hónapokban a csoport a globális dél alternatívájaként pozicionálta magát a G7-ek csoportjával szemben. Az együttműködést azért is érdemes figyelemmel kísérni, mert a legutóbbi külügyminiszteri tanácskozáson a közös valután kívül a BRICS-országok terjeszkedése is napirenden volt. Egyes források szerint már 30 ország jelezte tagsági szándékát. Úgy tűnik, ezek az országok nem kívánnak minden területen feltétel nélkül együttműködni a Nyugattal. Máthé Réka Zsuzsánna szerint ez már önmagában is elgondolkodtató lehet az Oroszország ellen kivetett szankciók gazdasági és politikai eredményességét illetően.
Bizalmatlanság a Nyugat kereskedelmi rendszerével szemben?
A kutató emlékeztetett: a SWIFT korábban 2012-ben Irántól az atomprogramja miatt, 2022-ben Oroszországtól pedig az ukrajnai inváziót követő nyugati szankciók részeként tagadta meg a hozzáférést a rendszerhez. Mint mondta, a két időpont között, 2014-ben Oroszország már létrehozott egy SWIFT-rendszer-alternatívát, azonban kevés országban tudott ezen keresztül kereskedni. Peking 2015-ben elindította a CIPS nevű fizetési rendszert a nemzetközi jüan-tranzakciók számára, amelyet a SWIFT versenytársaként szeretett volna pozicionálni.
Mint kifejtette, a CIPS a szankcionált orosz bankoknak is alternatívát kínál, ugyanis az orosz Mir rendszernél jóval nagyobb számban csatlakoztak hozzá nemzetközi pénzintézetek: egy évvel ezelőtt 103 országban mintegy 1300 tagja volt, és a számuk folyamatosan nő. Máthé Réka Zsuzsánna elmondta: az Oroszország elleni szankciók után a SWIFT olyan bizalmatlanságot sugallt a világ országainak – gondolván, őket is bármikor kizárhatják, vagyonuktól megfoszthatják –, hogy már olyan országok is elgondolkodtak a BRICS-államok közös valutájához, bankjához, és kereskedelmi rendszeréhez való csatlakozáson, amelyeknek régóta nagyon szoros kapcsolata van az USA-val.
Kinek áll érdekében a dollár bedöntése?
– Első körben talán érdemes kiemelni, hogy a 13 országból álló Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) hat tagja, Algéria, az Egyesült Arab Emírségek, Irán, Nigéria, Szaúd-Arábia és Venezuela is csatlakoznának a BRICS-tagállamok által formált közösséghez, és elképzelhető, hogy a közös valuta iránt is érdeklődnek. Az OPEC részesedése a globális kőolajkészletekből 80 százalék. Ez viszont már igencsak előremutató tényező, különösen Szaúd-Arábia esetét vizsgálva – részletezte.
Mindez azért veszélyes az Egyesült Államoknak, mert a dollár erejét nagyrészt az adja, hogy a világ jelentős része amerikai pénznemben fizet ezen nyersanyagokért.
A kutató elmondta: Kína többször is jelezte, hogy Szaúd-Arábiával, illetve a Perzsa Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjaival biztonságpolitika, illetve nyersanyagkereskedelem terén szorosan együttműködne, valamint az utóbbi tételek esetében jüanban fizetne. Mindeddig ez kevésbé tűnt valószínűnek a kutató szerint, ám a mostani BRICS-találkozón részt vevő Szaúd-Arábiát képviselő külügyminiszter jelenléte azt sejteti, hogy az arab ország komolyan fontolgatja a petrodollár visszaszorítását.
„Az USA és Kína között többszörös kereskedelmi és függőségi viszony alakult ki, amelyeket rövid távon szinte lehetetlen átalakítani.”
„Ebből az következik, hogy Kínának nem érdeke a dollár szétzúzása, az viszont igen, hogy visszaszorítsa az amerikai valuta erejét, és a nemzetközi kereskedelemben betöltött helyét. Oroszország – mivel nyersanyagexportőr, így több bevételre tehet szert, valamint ezáltal az USA katonai és gazdasági erejéből fakadó kényszerítő ereje csökkenhet – ellenben érdekelt lenne a dollár erejének jelentős visszaszorításában” – részletezte a szakértő.
Mi lesz a nemzeti valutákkal?
Arról, hogy a nemzeti valuták megmaradnának-e, vagy hogy egy eurozóna-szerű rendszert alakítanának ki a BRICS-országok, korai beszélni a kutató szerint, ugyanis még csak most bízták meg az ebben érdekelt tagállamok az általuk létrehozott Új Fejlesztési Bankot, hogy dolgozzon ki különböző terveket.
Az új valuta fedezetével kapcsolatban különböző lehetséges elképzelések vannak: arany (ez sok államnak adna egyfajta biztonságérzetet a dollárral szemben), kriptovaluták, különböző más nyersanyagok vagy ezek egyvelegei
– részletezte. A szakértő elmondta: utóbbival Kína nem feltétlenül járna jól, ugyanis ő nyersanyagimportőr. – Ez azoknak az országoknak lenne előnyös, amelyek nyersanyagexportőrök. Kínának mint a BRICS-országok legerősebb gazdaságának pedig jelentős beleszólása van abba, hogy ez a rendszer hogyan fog alakulni – tette hozzá.
Blokkosodás, globális méretű háború jöhet?
– Határozottan úgy tűnik, mintha egy blokkosodás felé haladna a világ – mondta a kutató. Máthé Réka Zsuzsánna leszögezte: a kereskedelmi döntések – hogy melyik rendszert ki milyen mértékben használja majd – politikai törésvonalak mentén húzódnak majd meg. Az egyik blokkot a BRICS, a másikat többnyire az EU-, az USA, és a NATO-tagállamok alkotnák. Bár – megjegyezte – Törökország is NATO-tag, s közeledik a BRICS-tagállamok kezdeményezéséhez.
A két rendszer között feltételezhetően lesz átjárás, ellentétben a hidegháború idején ismert rendszerrel. Kivéve akkor, ha sokkal kiterjedtebb háborúk lesznek a közeljövőben a különböző partnerek között
– ismertette. Mint részletezte, az orosz–ukrán konfliktusban Ukrajna a Nyugathoz kíván tartozni, a másik oldalon pedig egy BRICS-tagállam, Oroszország áll. Úgy véli, amennyiben az orosz–ukrán konfliktus eszkalálódik, teljes blokkosodás is elképzelhető. A kutató szerint emellett fontos megjegyezni, hogy a dollár értékének gyengülése mindenképp kihatással lesz az USA államadósságára. Ezzel várhatóan csökkenni fog az életszínvonal az Egyesült Államokban.
A katonai kiadásokra ez kétféleképpen hathat a szakértő szerint.
– A történelemből tudjuk: ha egy birodalom érzi, hogy ereje csökken, akkor előfordulhat, hogy katonai úton igyekszik dominanciáját megtartani. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy katonai konfliktus fog kibontakozni. Az Egyesült Államok lehet csak megnöveli katonai kiadásait, hogy ezáltal megtartsa vezető szerepét a világban. Vagy a katonai kiadásokból fog lefaragni, hogy a belső társadalmi feszültségeket valamilyen szinten tudja mérsékelni úgy, hogy az életszínvonal növekedésére fordítja a katonai kiadásoktól elvont összeget – mondta.
A BRICS-valuta hatása az euróra
– Egy közös valuta kiadása és forgalmazása csökkenti majd a dollár szerepét a globális tartalékvaluták között. Ez viszont az Európai Unió számára akár még előnnyel is járhat. Jelenleg az euró a második leghasználtabb tartalékvaluta, a globális devizatartalék húsz százalékát teszi ki.
Az EU közös piaca és stabilitása miatt talán bizalomkeltőbb is lehet a befektetők számára, így növekedhet az euró iránti kereslet
– részletezte a szakértő. Amennyiben Amerikában – belpolitikai okokból vagy az életszínvonal romlása miatt – konfliktusok lesznek, az is gyengítheti a dollár árfolyamát, ami az euró iránti kereslet növekedéséhez vezethet.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Flickr)
