A BRICS geopolitikai szempontból nagyon jelentős. Az öt ország együttesen a világ szárazföldi területének megközelítőleg 27 százaléka, becsült népessége 3,21 milliárd fő, ami a világ népességének 41,5 százaléka. Az öt tagállam közül négy a világ tíz legnagyobb népességű és területű országa között van. Oroszország a szövetség európai pillére, az Ázsiát képviselő Kína Kelet-Ázsia domináns politikai hatalma, míg Afrikában Dél-Afrika, Dél-Amerikában Brazília és Dél-Ázsiában India a fő politikai hatalom. Ezek az országok tehát négy kontinensen kulcsfontosságú földrajzi pozíciókat foglalnak el, amelyek bőséges erőforrásokat biztosítanak nekik a geopolitikai tér uralmához.

Ezen túlmenően Kína és India a nyugati civilizációtól eltérő civilizációt képvisel. Ami Oroszországot, Brazíliát és Dél-Afrikát illeti, bár a nyugati civilizáció részei – Oroszország jelentős szerepet is játszott ebben a civilizációban –, kulturálisan szemben állnak az Egyesült Államok által irányított Nyugat jelenlegi értékrendjével és politikájával. Amikor Oroszország a 2000-es években szellemi és anyagi értelemben is megerősödött, egyre feszültebbé vált Amerika kelet-európai politikája miatt. Moszkva egy geopolitikai doktrínát keresett külpolitikája kialakításához és szövetségesek kereséséhez az Egyesült Államok, a NATO és szövetségeseik ellenében. Így az eurázsia­nizmus lett ennek a stratégiának a kerete, közelítve Oroszországot és Kínát. Kínát ugyanakkor inkább a Csendes-óceán feletti uralom érdekli – miként Indiát az In­diai-óceán –, amely stratégiai célt Kína nem tudja elérni Oroszország támogatása nélkül. Más szóval a BRICS a nagy regionális hatalmak (különösen Oroszország, Kína, India és Brazília) szövetsége az Egyesült Államok globális hegemóniája ellen.

Az Egyesült Államokkal és az EU-val ellentétben, amelyek a rossz gazdaságpolitika és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt recesszióba kerülnek, a BRICS-országok sokkal jobb gazdasági állapotban vannak, hiszen 2021-ben a globális GDP több mint 25 százalékát biztosították együttesen. A BRICS-tagok átlagos gazdasági növekedési üteme 7,6 százalék volt, ami magasabb, mint az 5,5 százalékos globális átlag.

Kína, India és Brazília 2030-ra az öt legnagyobb gazdaság közé kerül, Oroszország pedig a hatodik legnagyobb gazdaság lesz. A BRICS-országok gazdasági növekedési ütemének szimbóluma India, amely 2022-ben 13,5 százalékot ér el, és ezzel megelőzi az Egyesült Királyságot az ötödik legnagyobb gazdaságként.

A BRICS gazdasági stratégiájának fontos eleme az energia. Oroszország olcsóbb energiát biztosít Kínának és Indiának, ami tovább erősíti e két ország gazdaságát. India lendületes növekedését az ukrajnai háború kitörése után az Oroszországtól kedvezményes áron vásárolt energiának köszönheti. Amikor Irán és Szaúd-Arábia hivatalosan is csatlakozik a szövetséghez, a BRICS teljesen uralni fogja az energiapiacot.

Ráadásul a „petro-dollár” korszak a végéhez közeledik, mivel Oroszország, Irán és Szaúd-Arábia jüanért, rubelért és rúpiáért adja el az energiát. Az elmúlt hat hónapban jelentősen nőtt a gazdasági csereforgalom a BRICS-tagok között: az Oroszország és Kína közötti kereskedelmi forgalom 2022-ben elérheti a 165-170 milliárd dollárt. A BRICS-országok és a szövetség tagjelölt államai, mint a világ legnagyobb gázkészletével rendelkező Irán, Törökország és Szaúd-Arábia közötti kereskedelem 2022-ben soha nem látott mértéket ért el. Oroszország és Kína egy stabilan terjeszkedő gazdasági tér élén áll, amely az Egyesült Államok által ellenőrzött pénzügyi protokollok, tartalékvaluták és intézmények alternatíváinak létrehozására törekszik.

Míg Amerika a háborús gazdaságra épít annak érdekében, hogy gazdaságát és globális katonai dominanciáját a dollár kulcsszerepén keresztül erősítse, addig a BRICS-országok az energiába, az infrastruktúrába, a mezőgazdaságba és az iparba, valamint alternatív elszámolási rendszerek kialakításába fektetnek be. Ezért az ukrajnai háború egyben gazdasági háború is Amerika és Oroszország–Kína között. Washington arra használja Ukrajnát, hogy megtörje ezt a szövetséget, és megmentse az egypólusú gazdasági rendet, amelyet az amerikai dolláron keresztül ural. Ellenben a BRICS államai, világszerte számos ország támogatásával, a gazdaságban is többpólusú világot szeretnének. Kína új selyemútja gazdasági híd lehet Európa és Ázsia között, és közvetlen fenyegetést jelenthet az atlanti gazdasági hegemóniára.

A BRICS különböző szinteken egy többpólusú, geopolitikailag kiegyensúlyozottabb világot épít, előmozdítja a nemzetek és gazdaságok szuverenitását, és jelentős fejlesztéseket hajt végre a szegény országokban. Az európai és más kis országok számára a többpólusú világ lehetőséget jelent arra, hogy érdekeiknek megfelelőbb szövetségeket kössenek, gazdaságilag jobban boldoguljanak, politikailag stabilabbak legyenek és egy geopolitikailag és gazdaságilag kiegyensúlyozottabb világ részévé váljanak.

Továbbra is kérdés azonban, hogy meddig megy el Amerika az egypólusú világ védelmében, és meddig mennének el a BRICS-országok az amerikai hegemónia megsemmisítéséért? Mindenesetre Amerika és az Egyesült Királyság szövetsége Ukrajnában elérte a határait, a BRICS-államok pedig elszántak, hogy kihasználják a pillanatot az új világrend erősebb kontúrjainak megrajzolására.

A szerzők a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzői

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök Kamala Harris alelnök társaságában (Fotó: MTI/EPA/Abaca/Pool/Yuri Gripas)