Narancssárga nyakkendőben

NEM MIND ARANY – Két elvközösséget vállaló politikus hitet tett egymás mellett.

Trump Washington Orbán Viktor 2025. 11. 09. 5:42

Totális kudarc – így jellemezte több ellenzéki újságíró Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő washingtoni találkozóját. Az érvelés egyik fő vonulata volt, hogy nem sikerült a kettős adóztatás rendszerét feloldani, „erről még csak szó sem esett a tárgyaláson”, ezért tulajdonképpen az egész esemény kuka, minden más pedig csak porhintés, tündérpor.

Mint ismert, tavaly januárban a gyakorlatban is hatályon kívül helyezték az 1979-ben kötött magyar–amerikai kettős adóztatást kizáró egyezményt, miután azt a Joe Biden-adminisztráció 2022-ben egyoldalúan felmondta. Az Economx egyik ezzel kapcsolatos cikkében az NKE egyik docensétől idéz: „Senki ne gondolja azt, hogy ez valamilyen távoli, multikra vonatkozó megállapodás. Alapvetően hátrányba kerül az, aki például Apple-részvényt vásárol, és azon nyereséget ér el, hiszen lehet, hogy kétszer kell adóznia utána. Ez egy rendkívül sajnálatos dolog, és az Egyesült Államokban sem értik, ez hogy következett be. Azt gondolom, ki kell emelni, hogy a gazdasági kapcsolatok esetében nem mindig volt barátságos a viszony, mármint ami a legfelső szintű együttműködést és a politikát illeti”.

A kettős adóztatás rendszere tehát valóban egy fontos kérdés és rendezésre vár, ugyanakkor a pénteki találkozó céljai között volt azért még néhány, Magyarország számára kiemelten fontos ügy. Abba kapaszkodni tehát, illetve habzó szájjal lobogtatni annak tényét, hogy ha erről nem állapodtak meg a felek, akkor a találkozó egésze kudarc, erős túlzás. Azt sem igazán értem, hogy amikor erről az eseményről beszélünk, miért tartja bárki mérvadónak akár a Politico, akár a BBC, akár a 444 információit, akik ködös fehér házi forrásokra hivatkoznak.

Ezzel szemben áll Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki első kézből hallotta és tárgyalta végig a pénteki napot – nála ki lehet hitelesebb forrás a megállapodások tartalmáról?

És ha már a feddhetetlen BBC, néhány napja látott napvilágot a sajtóban a hír, hogy egy kiszivárgott belső jelentés szerint a brit közszolgálati médiaszolgáltató durván manipulálta Donald Trump egyik beszédének felvételét, hogy úgy tűnjön, mintha az amerikai elnök erőszakra buzdította volna a támogatóit a 2021-es Capitolium elleni ostrom idején.

Mielőtt legyintenének, igen súlyos vádak ezek, mert Donald Trumpot az ügy kapcsán igencsak meghurcolták, amikor pedig bebizonyosodik, hogy a média durván befolyásolja az elnök ellenében a közvéleményt, az erősen áthangolja a történtek optikáját.

Egy szó, mint száz, mi sem jelzi jobban a washingtoni találkozó jelentőségét, mint hogy a polgári magyar kormány ellenlábasai minden erejükkel és minden eszközzel igyekszik jelentéktelennek, kudarcnak és színjátéknak beállítani a történteket. Magyar Péter például egyenesen azt mondja, teljesen lényegtelen, ki-kivel találkozik és egyeztet, a magyar történelmet a magyar utcákon írják – mondja ő –, néhány hete viszont azzal érvelt, hogy a budapesti békecsúcs lehetőségét ő maga javasolta, csak Trump és Orbán ellopták tőle. Kicsit azért fáj, nem? Azt is mondta a csalódott „nép fia”, hogy igazából a magyar miniszterelnök Washingtonban eladta Magyarországot.

Egész pontosan úgy fogalmazott: „Egy újabb történelmi sikerként eladott semmi, ami mögött csak az ország további eladósítása és politikai színház áll. Orbán a magyaroknak járó uniós ezermilliárdokat nem tudja hazahozni, így az unokáink jövőjét is eladósítja.” Pedig ő haza tudná azokat hozni, ugye. Efelől kétsége sincs egyébként senkinek, mindenki számára tisztán és világosan látható, milyen alku árán tudna brüsszeli forrásokat szerezni, csak egy kicsi szuverenitást kéne feladni. Nem igaz?

Úgy gondolom, nem csak két elnök találkozott, nem csak egy tízmilliós kicsi, ám annál erősebb ország miniszterelnökét fogadta maga mellett az Egyesült Államok elnöke, hanem két, elvközösséget vállaló politikus is hitet tett egymás mellett, ami a rendszerváltáskori magyar politikában egészen egyedülálló. Mellékes megjegyzés: amikor Trump az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt fogadta a Fehér Házban, nem maga mellé, hanem magával szembe ültette – s ha nem tulajdonítanának ennek jelentőséget, mindenképpen gondolják át ezt újra. Ahogyan az is üzenet, hogy Trump narancssárga árnyalatú nyakkendőt viselt

és ismét hangsúlyozta: a jövő évi választáson – bárki legyen is az ellenfele – Orbán Viktort támogatja. Ki mondhatja ezt el magáról rajta kívül?

Aranykor – így jellemezte a magyar miniszterelnök az amerikai–magyar kapcsolat minőségét a találkozó után, és valóban igaza lehet, hiszen olyan kérdésekben született megállapodás, amiből egyértelműen kitűnik: a magyar emberek, Magyarország és annak aktuális vezetője kivételes helyzetben van az amerikai kormányzat megítélésében.

Csak röviden: megszűntek a Paks 2 beruházással szembeni amerikai korlátozások, Magyarország korlátlan idejű mentességet kapott az orosz energiaszankciók betartása alól, azaz továbbra is a legalacsonyabb lakossági energiaárakat fizetjük Európában. Lesz békecsúcs Budapesten az orosz–ukrán háború kapcsán.

Ami még fontos, hogy ez a találkozó a belpolitikára is hatással lehet. A Nézőpont Intézet készített a témában egy felmérést, ennek alapján a Fidesz-szavazók 83 százaléka kedvezően tekint Donald Trumpra, míg az aktív szavazók körében ez a szám 44 százalék. Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij elsősorban a Tisza Párt hívei között népszerűek: Ursula von der Leyent 53, Zelenszkijt pedig 50 százalékuk ítéli meg pozitívan.