A Tisza-szigetek fele megszűnt ebben a vármegyében

A Magyar Nemzet sorozata bemutatja egy-egy vármegyében a Tisza-szigetek állapotát belsős és a nyilvánosan elérhető információk alapján. Sorozatunk utolsó részében Zala vármegyét vesszük górcső alá.

Mindössze hat Tisza-sziget van Zala vármegyében a hivatalos nyilvántartás szerint. Ezeknek a fele azonban az elmúlt időszakban vagy felfüggesztette működését, vagy pedig inaktívvá vált. Így pedig több mint 80 ezer emberre jut egyetlen csoportosulás a vármegyében. 

tiszaszigeteklistaja.hu

Ennél is megdöbbentőbb, hogy egy 2024. novemberi írásból, amelyben az adatszivárgási botrányban érintett Gyuk Zsolt, a Tisza Párt Zala vármegyei szervezője is nyilatkozik, kiderült, hogy Zala vármegyében a Tisza Pártnak nincs tagsága, csak Tisza-szigetek vannak, összesen tizennégy. Vagyis nagyjából egy évvel ezelőtt a most regisztrált szigeteknek még a sokszorosa volt Zala vármegyében.

A vármegyében volt képviselőjelölt-jelölt az adatbotrányban érintett Gyuk Zsolt is. A párt informatikusa és koordinátora a Zalaegerszeg-központú Zala vármegyei 1-es körzetben indult, sikertelenül, miközben szerepet játszott a Tisza Világ alkalmazás fejlesztésében és tesztelésében, amelyből mintegy kétszázezer magyar ember adata szivárgott ki. 

A botrány nyomán a rendőrség vizsgálatot indított. Mindezek után a választók bizalmáért szállt ringbe a Tisza politikusa. A jelenség arra utal, hogy a Tisza Párt súlyos káderhiánnyal küzd.

Mint ismert, a Tisza-szigetek egy része azt követően vált inaktívvá, hogy kiderült, a Zala vármegyei 2. számú választókerület, vagyis Keszthely, ahol a korábbi SZDSZ-es helyi kiskirály, az 1998-as országgyűlési választásokon hatalmasat bukott Vértes Árpád lánya volt az egyik előválasztási jelölt.

Vértes Erzsébet jelenleg független önkormányzati képviselő a fürdővárosban és business health coachként is dolgozik. Korábban többször is megjelent Magyar Péter kampányeseményein, július 28-án például a Tisza-elnök mellett ült az aktuális országjárás hévízi állomásán tartott fórumon. Az itt elmondott beszéde elején Magyar Péter magát Vértes Árpádot is méltatta, mondván, talán ő a legnagyobb fradista a földtekén, és még a házukba is elment, hogy személyesen egyeztessenek. 

Vértes Árpád 1964-től a hévízi Piroska Étterem és Panzió, illetve két húsbolt tulajdonosa. Politizálni csak 30 évvel később kezdett: 1994-ben polgármesternek választották Hévízen és egészen 2010-ig, a baloldal bukásáig a település élén maradt. A politikus tehát 16 évig vezette Hévíz városát, amit saját véleménye szerint olyan jól csinált, hogy 2010-ben négymillió forint jutalmat szavazott meg magának. 

A hévízi választók ezt nem így gondolták, ugyanis leváltották a politikust a város éléről és a Fidesz–KDNP jelöltjét választották polgármesternek. Vértes Árpád balliberális beágyazottságát legjobban az mutatja, hogy 1998-ban az SZDSZ egyéni országgyűlési képviselőjelöltje volt a keszthelyi választókerületben, de óriásit bukott: az első fordulóban elért 17,77 százalék után a másodikban már csak 10,3 százalékot kapott.

Vértes Árpádról egészen hajmeresztő dolgokat hozott nyilvánosságra Káncz Csaba szeptember 6-án a közösségi oldalán. A balliberális geopolitikai szakértő szerint az egykori SZDSZ-es politikus a panziójában kötötte meg a legdurvább üzleteit, ahol gyakran örömlányok is megjelentek: „Vértes Árpád egykori türjei autószerelő, focista, később vendéglátós és panziótulajdonos már dr. Kiss Lajos polgármester idején elkezdte fölépíteni magát és lobbiköreit. Akkoriban az SZDSZ tagja volt. Sok embert »megvett« kilóra és egyfajta kereskedelmi szemléletet vezetett be Hévízen. Kapcsolati tőkét, üzleti lehetőségeket ígért a hozzá közelálló kiváltságosoknak. Az úgynevezett Rizlingplaccon és a Rózsakertben a helyi »kemény maggal« leitatták a vezetőket, a funkcionáriusokat, miközben értékes telkekkel, erdőkkel és a még értékesebb termálvizes kutak engedélyeztetésével zsugáztak. A legmerészebb üzletek Vértes panziójában – gyakran örömlányok társaságában – matt részegen köttettek. A hatóságok vezetőit, a szakértőket, az ellenőröket megkenték és egyéb juttatásokban részesítették.”

Káncz Csaba szerint Hévíz hanyatlása Vértes polgármestersége végén indult meg: értékes telkek átminősítése és áron aluli értékesítése, a véderdő egy részének kiárusítása, környezetvédelmi kihágások és vitatható engedélyezések jellemezték ezt az időszakot, ráadásul „Hévíz építészetileg is elvesztette egykor patinás, később bájos arculatát”.

Magyar Péter Zala vármegyei ténykedését egy alkalommal a 444.hu stábja is nyomon követte. A lap stábja csatlakozott Magyar Péter országjárásához Zala megyében. A beszámoló szerint a Tisza Párt alelnökének beszédeit 15 éves diák, polgármester és civil ruhás rendőrkapitány is hallgatta. A menetrend második állomásán, Söjtörön Magyar a kezdés előtt egy érdekes dolgot kért a videósától: 

lehetőleg úgy élőzzön, hogy ne látszódjon, hogy kevesen vannak. 

„Bár az összegyűlt 40 ember nem rossz egy 1400 fős faluban, az élőben végül csak a teherautó platójáról beszélő politikus látszik” – olvasható a tudósításban.

Cikksorozatunk eddigi részei:

Baranya vármegye:

Bács-Kiskun vármegye:

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye:

Békés vármegye:

Csongrád-Csanád vármegye:

Fejér vármegye:

Győr-Moson-Sopron vármegye: 

Hajdú-Bihar vármegye:

Heves vármegye:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 

Komárom-Esztergom vármegye:

Nógrád vármegye:

Pest vármegye: 

Somogy vármegye:

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 

Tolna vármegye: 

Vas vármegye: 

Borítókép: A Tisza Párt rendezvénye (Fotó: Hatlaczki Balázs)