Észak-Írország nem kell a briteknek

A Guardian című angol napilap tegnap közzétette az ICM közvélemény-kutató intézettel készíttetett szondája eredményét, amely szerint Nagy-Britannia népei – vagyis az angolok, a skótok és a walesiek – szeretnék, ha Ulster, azaz Észak-Írország egyesülne az Ír Köztársasággal. A korábban végzett közvélemény-kutatásokkal ellentétben ezúttal első ízben voltak nagy fölényben azok, akik megelégelték Ulster szerepét az Egyesült Királyságban. Az adatok kétszeresen is csüggesztők az unionisták számára. Egyrészt a megkérdezettek 41 százaléka kívánja az egységes ír nemzetállam létrejöttét és alig több mint negyede (26 százaléka) akarja a jelenlegi helyzet fennmaradását, míg majdnem pontosan harmadrészük „nem tudommal” válaszolt, ami a legtöbb közvélemény-kutató ítélete szerint a közöny jele. Másrészt a kérdésekre válaszolók három százaléka hibáztatja kizárólag az unionistákat és öt százaléka kizárólag a köztársaságiakat (vagyis a Sinn Feint és az IRA-t) a jelenlegi ulsteri problémái miatt, 64 százalék egyformán hibásnak tartja mindkét felet.
A brit kormány számára rendkívül fontos ez a szondaeredmény. Habár Tony Blair hatalomra lépésekor azt mondta, hogy nem számol az Ír Köztársaság és Ulster egyesítésének lehetőségével, a kormányhoz közeli forrásokból úgy tudni, hogy ma már nem egészen ez a helyzet. Blairnek látnia kell, hogy a brit közvélemény – az ulsteri unionisták kivételével, akik azonban e közvéleménynek csak kicsiny részét teszik ki – torkig van Ulster problémáival, a fegyveresek atrocitásaival, vendettáival és a legnagyobb nyugalommal, ha ugyan nem megkönnyebbüléssel adná át a háborgó tartományt az Ír Köztársaságnak.
Más kérdés, hogy mit szólna ehhez az Ír Köztársaság. A közvélemény túlnyomó többsége örömmel fogadná ugyan az ősi ír álom, az egész ír szigetre kiterjedő szuverén ír nemzetállam létrejöttét, ám az ír politikusok jól tudják, mit örökölnének az állig felfegyverzett, radikális köztársasági mozgalommal, amellyel meg kellene osztani az Ír Köztársaság demokráciáját, és amely minden bizonnyal latba vetné fegyvereinek súlyát is a belpolitikai küzdelmekben.