Javulhat idén az orosz export?

Jelentősen megváltozott a hazai exportőrök aktivitása az orosz piacon, idén már nagyobb mennyiségű és jobb minőségű magyar áru juthat ki a föderációba, ahonnan fejvesztve menekültek a magyar exportőrök a ’98-as válság után.A derűlátó prognózis a magyar állami exporthitelezést ellátó Eximbank Rt. vezérigazgató-helyettesétől, Singlovics Bélától származik. A bank portfóliójában tételesen magasabb az orosz exportfinanszírozás részaránya, mint amilyen súlyt képvisel a föderációba irányuló hazai kiszállítások értéke az összexport tekintetében.A kereskedelmi forgalom teljes kiegyenlítésére viszont nincs remény. Kétmilliárd dolláros többletexportra lenne szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a magyar–orosz külkereskedelem. Még a két százalékot sem éri el a teljes hazai kivitelből az Orosz Föderáció tagállamainak részesedése, a legfrissebb – az idei év első öthavi adatait tükröző – számok szerint a hazai exporttermékeknek mindössze 1,3 százaléka landol Oroszországban. Tavaly, a teljes évben 710 millió dollár volt a magyar export, az Oroszországból származó behozatal pedig 2,933 milliárdra rúgott.A magyar állami exporthitelezés képviselője, az Eximbank Rt. vezérigazgató-helyettese, Singlovics Béla szerint minden esély adott arra, hogy idén mennyiségében és minőségében is javuljon az Oroszországba irányuló hazai export. A bank portfóliójában 13 százalékra tehetők az orosz hitelezési ügyletek, tehát jóval hangsúlyosabb szerepet képviselnek, mint az országos szintű összexportból való, 1,3 százalékos orosz részesedés. Ebben az évben százmillió dollárt meghaladó exportügylet megvalósításában működik közre az Eximbank, ennek egy részét a közúti járművek teszik ki, de mintafarm, konszignációs raktár létesítéséhez és élelmiszer-ipari export támogatásához is hitelez a bank – mondta Singlovics Béla. Az elmúlt két évben megkötött orosz ügyleteken nem keletkezett vesztesége az Eximbanknak.Az orosz exporthitelekhez rendkívül magas céltartalék-képzési kötelezettséget ír elő a magyar állam a bankok számára. A magyarok alacsony exportaktivitását többek között ezzel indokolta korábban Vitalij Jefimov, az Orosz Föderáció budapesti kereskedelmi kirendeltségének vezetője, aki azt mondta: „az orosz–magyar gazdasági kapcsolatok fejlődését a jegybank és a Pénzügyminisztérium hivatalnokai, valamint a kereskedelmi bankok vezetői akadályozzák azzal, hogy alulértékelik az Orosz Föderáció hitelképességét.” Nehezményezte, hogy Magyarországon a Cook-szigeteknek, Guineának és Paraguaynak is jobb a hitelbesorolása, mint Oroszországnak. A kereskedelmi kirendeltség vezetőjének korábbi kijelentései alapján feltett kérdéseinkre Singlovics Béla azt mondta: az Eximbank, az OECD által ajánlott nemzetközi konszenzus alapján nyújtja a hiteleket és szabályozza a kamatokat. Singlovics szerint egyetlen bank sem teheti meg, hogy a nemzetközi piacon kialakult feltételeket figyelmen kívül hagyva finanszírozza az Oroszországba irányuló exportot.