Készül a konszolidációs terv

A jelenlegi finanszírozás mellett nem kerülhet csődhelyzetbe egyetlen egészségügyi intézmény sem, ráadásul szeptembertől jelentősen emelkedik a betegségcsoportonkénti finanszírozási díj, ezért többletpénzre számíthatnak a kórházak – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Mikola István egészségügyi miniszter. Az elmúlt nyolc évben 25 kórház válságkezelésében részt vevő egészségügyi közgazdász, Kató Gábor szerint szakmai, irányítási és szervezési okok vezetnek az intézmények ellehetetlenüléséhez.

A kórházak biztonságos működését pénzügyi szempontból biztosítottnak látja Mikola István egészségügyi miniszter. Ezt segíti elő, hogy megemelik a betegségcsoportok ellátása után járó támogatást. Mikola elmondta: a finanszírozási paraméterek jelentős mértékű megemelését az teszi lehetővé, hogy az egészségbiztosítási kommandók ellenőrzései megfékezték a forintok elgurulását, s az egészségbiztosító kasszájában maradt átcsoportosítható pénz.
A kórház-konszolidációt megelőző helyzetfelmérés során strukturális aránytalanságokkal, kihasználatlan kapacitásokkal, a járó- és a fekvőbeteg-szakellátás összehangolatlanságával, s a menedzsmentek irányítási problémáival találkoztak. – Olyan kórház-konszolidációs programot dolgozunk ki, amelynek a megvalósítása reményeink szerint 2003-ban megkezdődhet, s abban szerepelnie kell a tőkehányad- és az amortizáció elszámolásának, valamint meg kell jelennie a nonprofit és a tőkebevonásra alkalmas alvállalkozói rendszereknek is – jelentette ki a miniszter. – A 7,4 milliárd forintos kórházi tartozásállomány jelentős részét felszámoljuk. Az oktatásügyi miniszterrel már megállapodtunk abban, hogy az egyetemi konszolidációt még ebben az évben megkezdjük – szögezte le, hozzátéve: elsőként a Semmelweis Egyetem Szabolcs utcai részlegét veszik át, amely a jövőben az egészségügyi tárca fenntartásában fog működni. A hazai orvosegyetemek gyógyító részlegei az egyetemi autonómia alapján maradnak majd, de a feladatok ellátására professzionális menedzserek által irányított nonprofit önkormányzati gazdasági rendszerek – valószínűleg kht.-k – alakulnak. Ezek a társaságok önállóan kötnek majd finanszírozási szerződést az egészségbiztosítóval. A szaktárca – tekintettel arra, hogy különleges gyógyító munkát folytatnak – nagyobb szorzószámokat alkalmazna finanszírozásukban – tette hozzá az egészségügyi miniszter.
Nyolc év alatt hetven kórház és klinika szakmai, gazdálkodási, szervezeti orvosszakmai, ápolási, informatikai és irányítási állapotfelmérésében, és 25 egészségügyi intézmény válságkezelésében vett részt Kató Gábor egészségügyi közgazdász. Az első intézmény 1993-ban a békéscsabai Réthy Pál Kórház volt, amely a „gazdálkodás összezavarodottsága” miatt százmilliós adósságot halmozott fel. A szakember önkormányzati és kincstári biztosként a Parádfürdői Állami Kórház 57 milliós, a szolnoki Hetényi Géza Kórház 585 milliós, a gyöngyösi Bugáth Pál Kórház kétszázmilliós, a Fővárosi Szent János Kórház nyolcszázmilliós, a hatvani Albert Sweitzer Kórház 120 milliós, s a tatabányai Szent Borbála Kórház egymilliárd forintos tartozásállományának lefaragásában vett részt. Mint mondta: a hazai kórházak azonos külső körülmények – piaci hatások és szállítói magatartások – közepette működnek sikeresen vagy eladósodva. Ezért elmondható, hogy a gazdasági problémák oka az egyes intézmények szakmai, irányítási és szervezeti problémáiban keresendő – jelentette ki a szakember.

A júniusi hatvanmillió forint után további száznegyvenmillió forintos tulajdonosi támogatást kaphat a csepeli Weiss Manfréd Kórház, amennyiben az egészségügyi bizottság tegnapi döntését a Fővárosi Közgyűlés a jövő héten megerősíti. A bizottság ülésén kiderült: a könyvvizsgálói átvilágítás során felmerült a szándékos károkozás lehetősége, illetve hamis számlák is előkerültek. Éppen ezért elképzelhető, hogy az átvilágítás elkészülte után büntetőfeljelentést kell tenni a kórházcsőd ügyében. Kupper András (Fidesz), a bizottság alelnöke lapunknak elmondta: még mindig nem tudható, hogy mennyi a kórház adósságállományának pontos mértéke, mert a pénzügyi tevékenységről nincs pontos adminisztráció, kimutatás az intézményben. Kupper András elmondta azt is: egy korábbi szakértői vélemény a kórház menedzsmentjének hibái mellett felsorolja azokat a helytelen tulajdonosi döntéseket, amelyek oda vezettek, hogy másfél év elteltével újra csődbiztost kell kirendelni a csepeli Weiss Manfréd Kórházba. A kórház tulajdonosa a főváros. (G. K.)