Kijev több anyagi támogatást vár

Vitathatatlan eredmény, hogy Ukrajna ma szuverén, demokratikus, piacgazdasággal rendelkező állam. Voltak ugyan nehéz és ellentmondásos pillanatok ezen az úton, de a demokratikus folyamat keretein belül sikerült ezeket áthidalni. Így állíthatom, hogy Ukrajna nemzetközi megítélése ma pozitív – nyilatkozta a függetlenség tíz évét értékelve a pénteki évforduló előtt Oreszt Klimpus budapesti ukrán nagykövet.

Tíz év egy nemzet életében csupán egy pillanat. Különösen akkor látszik ez, ha egy népnek olyan hosszú időre megszakadt önálló államisága, mint Ukrajnának, és most a múltban kell keresnie elsorvasztott identitását, ezzel egyidejűleg pedig kiépíteni a független állam intézményeit. Miként mutatná be a mai Ukrajnát, hol tart ma a függetlenség, ezzel párhuzamosan a demokrácia megszilárdításában?
– Tíz év a történelemben valóban csak egy pillanat, de ha a mai világ tempóját vesszük figyelembe, akkor bizony nagy idő. S ha kritikusan közelítem meg Ukrajna ezalatt megtett útját, akkor is azt kell mondanom, hogy nagyon sokat sikerült elérnünk. Persze nem kell mindent a nyugati demokráciákhoz viszonyítani, hiszen azok több száz éven át ápolták államiságukat és demokratikus intézményeiket. Sikerült például egységes gazdaságot létrehoznunk, mivel annak idején mi a nagy szovjet gazdaságnak csak egy szeletét képeztük. A tavalyi és idei gazdasági mutatók jók, jelentős ipari növekedést jeleznek, stabil a pénzügyi rendszerünk, kordában tudjuk tartani az inflációt. Ez év végére 8,9 százalékos GDP-növekedést várunk. Még egy stratégiai jellegű probléma megoldása hátramaradt, az energiahordozók forrásainak diverzifikálása, de e téren is jelentős lépéseket tettünk. A napokban fejezték be az Odessza–Brodi olajvezeték építését, amely lehetővé teszi a Kaszpi-tenger nyersolajának Európába szállítását és természetesen felhasználását ukrán finomítókban.
– Elégséges támogatást kap-e a fiatal állam a fejlett Nyugattól?
– A támogatás mindig jó, időszerű és kevés. Meg kell jegyeznem, hogy Ukrajna, Magyarországgal és régiónk más országaival szemben, nemhogy kevés, hanem nagyon kevés pénzügyi és más anyagi támogatást kapott az utóbbi tíz évben. Ami a politikai támogatást illeti, azt kell mondanom, igenis érzékelhető a nyugati segítség. Csernobil kapcsán nem kaptuk meg az ígért anyagi támogatást, a Nemzetközi Valutaalap is nehézkesen ad hitelt Ukrajnának. Többször úgy érzékeljük, hogy velünk szemben kettős mércét használnak.
– Mint azt nemrég Anatolij Kinah miniszterelnök is nyilatkozta lapunknak, a szomszédos Magyarország kiemelt szerepet játszik az európai struktúrákba integrálódni szándékozó Ukrajna külpolitikájában. A magyar integrációs tapasztalatokból melyeket tartja figyelemre méltóknak országa számára?
– Számunkra a magyar integrációs tapasztalat nagyon értékes és hasznos, mivel Magyarország a jelöltek között a legközelebb áll az EU-tagsághoz. Figyelembe véve azt a tényt, hogy mi ettől még távol vagyunk, a legfontosabb feladat ma az, hogy minimalizáljuk a bővítés Ukrajnát érintő esetleges negatív következményeit a kereskedelmi szférában és az emberek közötti kapcsolattartás terén. Magyarán lehetőség szerint ki kell küszöbölni a kereskedelmi korlátozásokat és a vízumkényszert.
– A két ország kapcsolatait nem terhelik politikai problémák. Jelzi ezt a státustörvény kijevi fogadtatása és az a gesztus is, hogy Orbán Viktor legutóbb Budapesten egy ukrán evangéliumot adott át Anatolij Kinahnak. Várható-e erre hasonló jelzésértékű lépés ukrán részről?
– Biztos vagyok abban, hogy nincs olyan terület, ahol Ukrajna és Magyarország ne tudna eredményesen együttműködni. Ma a legidőszerűbb kérdések az uniós integráció, a határ menti együttműködés, az árvíz megelőzése, az ötös páneurópai közlekedési folyosó kiépítése és a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, ahol párbeszédünk példaértékű. Ami a műkincsek visszaszolgáltatását illeti, e téren a magyar fél már megtette az első lépést. Törekedni fogunk arra, hogy viszonozzuk ezt a gesztust.