Kiválik az MKP?

Egy hónappal az emlékezetes közigazgatási reformról szóló parlamenti szavazást követően, vagyis miután az MKP elnöksége felfüggesztette tevékenységét a koalíció szerveiben, hétfőn kora este újra találkoztak a felvidéki magyar párt végrehajtó szervének tagjai.

Az ülés után az MKP elnöke, Bugár Béla megerősítette: egyre való-színűbb, hogy a magyar párt kilép a kormányból. A testület pénteken újabb rendkívüli ülést tart majd.

Az MKP annak idején azért fordított hátat a kabinet munkájának, mert a kormánykoalíció szocialista és balliberális szárnya az ellenzéki erőkkel összefogva azt a területi elrendezést hagyta jóvá a regionális önkormányzatok kialakítására, amelyet 1996-ban a Vladimír Me-ciar vezette kormány alkotott meg. Ez pedig teljességgel elfogadhatatlan volt a magyarok számára.

A mostani megbeszélésen a Magyar Koalíció Pártjának vezetése áttekintette a koalíciós pártelnökök és frakcióvezetők a múlt hét pénteken megtartott tanácskozásának eredményét. Megállapították, hogy az ellenzékkel lepaktáló kormánypártokban „továbbra sincs politikai akarat” valós reformot megvalósítani, az MKP elnökségének „sincs oka módosítani korábbi határozatát”, vagyis az augusztus 25-re öszszehívott országos tanács ülésén a kormánykoalíció elhagyására tesznek javaslatot Bugár Béláék. Az ülésen azonban olyan vélemények is elhangzottak, hogy korai lesz az augusztusi terminus, minthogy a közigazgatási reform további három fontos törvénytervezete csak szeptemberben kerül a parlament elé, s a „valós önkormányzatiság kialakítása miatt” okosabb lenne, ha a párt a magyarlakta vidékek érdekeit még a koalíción belül próbálná meg érvényre juttatni.

A törvénytervezetek között van ugyanis a helyi és regionális önkormányzatok jogköreiről szóló jogszabályjavaslat, s az erre épülő, az önkormányzatok vagyonáról és finanszírozásáról szóló két törvényjavaslat is. Ezek pedig – Csáky Pálék szerint – jelentősen javíthatnak az újonnan kialakuló kerületi, illetve – és főképpen – a helyi önkormányzatok jelenlegi helyzetén. Azt is többen mérlegre tették, az MKP kilépésével nem okoz-e akkora belpolitikai instabilitást, amely veszélybe sodorná Szlovákia euroatlanti és európai integrációját, minthogy a NATO már jövőre megnevezheti azokat az országokat, amelyek meghívást kapnak az észak-atlanti szövetségbe, s egy kisebbségi kormányzással „kínlódó”, parlamenti választásokra készülő Szlovákia esetleg újra kieshet azon országok köréből, amelyek előtt megnyílik a NATO-tagság lehetősége.

Az elnökségi tagok többsége azonban nem ért egyet a további „időhúzással”. A közigazgatási reform első két törvénye szerintük annyira rossz, hogy annak alapján eleve nem lehet kialakítani egy jól működő önkormányzati rendszert. Ami pedig az integrációt illeti, véleményük szerint az MKP továbbra is hatékonyan tudja támogatni az ország csatlakozását az euroatlanti és európai szervezetekhez, különösen akkor, ha a kormánykoalíció szlovák pártjai együttműködést kínálnak fel az MKP-nak, amely „pontosan körülhatárolt feltételek mellett” kész támogatni a kisebbségi Dzurinda-kabinetet.


Kellő részvétel híján hétfőn kudarcba fulladt a szlovákiai romák Kassára meghirdetett diszkriminációellenes tüntetése. A roma szervezetek békés tiltakozásra szólítottak a Cseh Köztársaság kassai főkonzulátusa elé az ellen, hogy a szomszédos ország fővárosa, Prága repülőterén hetek óta kiszűrik a szigetországba induló romákat, s az Egyesült Királyság bevándorlási hivatalának munkatársai megakadályozzák elutazásukat. A tüntetők „a fajüldöző és diszkriminációs gyakorlat megszüntetését követelő” tiltakozó levelet adtak át a cseh főkonzulnak, melynek másolatát Václav Havel cseh köztársasági elnökhöz is el akarják juttatni.


A szlovák fél nem akarja elsietni a státustörvény kérdésében esedékes konzultációkat, mert Pozsony „az alapos előkészítés híve” – mondta Jaroslav Chlebo, szlovák külügyi államtitkár. Chlebo, a tervezett konzultációkat magyar részről vezetni készülő Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár partnere, nem feltételezi, hogy kettejük találkozója augusztus folyamán esedékes lenne. Hozzátette: Szlovákia végleges álláspontjának megfogalmazásához Pozsonynak még „alapanyagokra” van szüksége. A szlovák fél elvárásai szerint a Szlovákia kifogásait ismerő magyar fél remélhetőleg előterjeszti majd a törvény végrehajtásának módozataival kapcsolatos elképzeléseit – Pozsony csak ezek után nyilatkozik arról, hogy a jogszabály Szlovákia területét érintő hatályának módja elfogadható-e számukra. (MTI)