Körkörös védelem

A vártnál hamarabb megoldódott a legfőbb vallási vezető és a reformpárti parlament közötti vita Iránban, jóllehet az iszlám forradalom vívmányait védelmező Őrök Tanácsába javasoltak közül – a már szombaton megválasztott mellé – mindössze egy tagot volt hajlandó megszavazni a parlament. Hamenei ajatollah azonban már a hét végén a probléma mielőbbi megoldását sürgette, hogy a június 8-án elsöprő szavazattöbbséggel újraválasztott Mohammad Hatami elnök eskütételére a lehető legrövidebb időn belül sor kerülhessen.Bármekkora engedménynek látszik is ez az iszlám konzervatívok részéről, már egyetlen pillantás az iráni hatalmi struktúrába meggyőzi a kíváncsiskodót arról, hogy a klérus nem sok teret enged a világi politizálásnak Iránban. A főhatalmat a legfőbb vallási vezető, Hamenei ajatollah, s nem Hatami elnök gyakorolja, a szóban forgó Őrök Tanácsának pedig a parlament döntéseinek felülbírálása a feladata. Tizenkét tagjából hatot Hamenei jelöl ki, a fennmaradó hatot ugyan szavazásra bocsátják parlamentben, a képviselők azonban csak a konzervatív bírói testület jelöltjei közül válogathatnak.Az előzményekből ítélve Hataminak az elkövetkező ciklusban talán még nehezebb dolga lesz, mint korábban. Még be sem iktatták, amikor ellenfelei – főként a konzervatív klérus – már vétkes engedékenységgel vádolták a korrupcióval és a terjedő szegénységgel szemben. A gazdaság katasztrofális állapota és a társadalmi elégedetlenség valóban nagyobb ellensége lehet Hatami fontolva haladó reformjainak, mint a mozlim főpapok. A növekvő munkanélküliség, a bűnözés, az infláció, a csökkenő vásárlóerő, ami tönkreteszi a bezártságra ítélt hazai ipart, éppen a rezsim egyik oszlopát adó szegény néprétegeket érinti a leghátrányosabban, s a Hatami-féle reformtábor is jócskán vesztett emiatt szavazatokat. Azzal, hogy az idő sürget, mindkét tábor képviselői, a konzervatívok és a reformerek is tisztában vannak. Hamenei nem véletlenül hangsúlyozta éppen a gazdasági problémákat Hatami elnöki kinevezése alkalmával: „Kritikus időket élünk – mondta –, amikor gyorsan kell cselekednünk, hogy megoldjuk az olyan fontos kérdéseket, mint a gazdasági válság és mindenekelőtt a munkanélküliség”. A régi-új elnököt a korrupció elleni lankadatlan harcra buzdította, a politikai élet szereplőit pedig arra, hogy tartózkodjanak a fölösleges zavarkeltéstől, hagyják a kormányt dolgozni.Éppen ez a bökkenő, hogy vajon milyen is lehet majd az új kormány, ha egyszerre kell elfogadhatónak lennie a konzervatívok és a reformpártiak számára? Mit tehet a gazdaság helyzetének javításáért, ha odahaza a klérus, külföldön pedig az Egyesült Államok szankciói korlátozzák? A lakosság jelentékeny hányadát kitevő fiataloknak lesz-e elegendő türelme, hogy kitartson Hatami és vajmi kevés gyakorlati eredményt felmutató reformpolitikája mellett?